„Heinrich Bleichrodt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete a háború előtt: stil. |
→Élete a háború előtt: stil. |
||
2. sor:
==Élete a háború előtt==
Heinrich Bleichrodt már fiatal korában érdeklődött a hajók iránt; húszévesen már vitorlás hajókon szolgált matrózként, köztük a híres ''[[Flying P-line]]'' megmaradt hajóin. [[1931]]-ben szerezte meg másodkapitányi igazolványát [[Hamburg]]ban. A haditengerészet sorába egy felhívás révén néhány másik tapasztalt
[[1937]]-ben léptették elő hadnaggyá, ekkor került őrszolgálatos tisztnek a ''[[Gorch Fock]]'' iskolahajó fedélzetére. Ezután [[1939]]-ig a felszíni flottánál szolgált, majd [[korvettkapitány]]i rangban belépett a tengeralattjáró-flottába. Először mint őrtiszt került az [[U-34]] tengeralattjáróra, amelynek [[Walter Rollmann]] volt a parancsnok. Egy bevetésen vett ezzel a naszáddal.
===Az [[U-48]]-on===
Bleichrodt teljesítményével hozzájárult, hogy az ''[[U-48]]'' lehessen a [[második világháború]] legeredményesebb tengeralattjárója, melynek fedélzetén őmellette olyan tisztek szolgáltak, kapitányként: mint [[Herbert Schultze]], [[Rudolf Rösing]], illetve őrtisztként [[Otto Ites]] vagy [[Reinhardt Suhren]].▼
Még első útja során - 1940. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] - süllyesztette el a [[A City of Benares elsüllyesztése|City of Benares ]] nevű óceánjárót, amelyen sok angol gyerek utazott, akit a brit kormány evakuált a német légitámadások elől.
===Az ''[[U-109]]''===▼
▲Bleichrodt teljesítményével hozzájárult, hogy az
Bleichordtot [[1941]] elején egy [[IX típusú német tengeralattjáró|IXC]] osztályú naszádra helyezték, az ''[[U-67]]''-re: ezzel a naszáddal egy eredménytelen bevetést teljesített. Ezután kapta meg kinevezését a [[IX típusú német tengeralattjáró|IXB]] osztályú ''[[U 109]]''-re. Három eredménytelen utat teljesített, melynek során a legénység tagjai megfigyelték, hogy igencsak rosszkedvű, ezt annak tudták be, hogy ilyen az eddigi útjai során nem fordult még vele elő. Dönitz is rossz szemmel nézte Bleichrodt tevékenységét: [[1941]] decemberében még egy bevetésre kellett indulnia amelyen megtört a sikertelenség jege: [[Észak-Amerika]] keleti partjánál való bevetése során 34000 BRT hajóteret süllyesztett el.
A következő két bevetés során 54126 BRT hajóteret süllyesztett el az ''U-109''. Bleichrodt 1942 [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] kapta kézhez azt a rádióüzenetet, melyben Dönitz tudatja, hogy megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombokat is. Bleichrodt ekkor már azonban nem érezte inspirálónak a kitüntetést, gyakran volt rosszkedvű, mely az ''U-109''-cel való utolsó bevetésén mély depresszióba fordult át: az ''U-109'' hetedik bevetése is sikertelennek bizonyult 1942 novemberében: Bleichrodt a sikertelenség miatt gyakran kiabált a személyzettel vagy napokig elő sem jött fekhelyéből. A helyzet akkor fordult válságosra, amikor önhatalmúlag haza akart térni [[Lorient]]ba. A visszatérés után csak a tekintélye mentette meg attól, hogy viselkedése miatt kivégzőosztag elé állítsák.
|