„Anonymus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Új forrással kiegészítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Pontos adataink sem a születési és halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de a történelemtudomány elfogadta, hogy III. Béla király névtelen (latinul: anonymus) jegyzője volt – egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Anonymus a magyar [[honfoglalás]] történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit – de azokat a történészek nem tartják hitelesnek. Művének, a [[Gesta Hungarorum]]nak egyetlen, [[13. század]]i példánya az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban található. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok ([[1791]]), Mándy István ([[1799]]) és Szabó Károly ([[1860]]) fordították magyarra. Művének korai kiadása [[Mátyás Flórián]]tól való.
A ''Gesta Hungarorum'' helyi vonatkozásaiból annyi állapítható meg biztosan, hogy a szerző a Felső-Tiszavidékről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte.<ref> A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel P. mester egy másik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai [[Geoffrey of Monmouth]] [[Historia regum Britanniae]] címen ismert gestájára. </ref> Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait Nyugat-[[Európa|Európában]], valószínűleg [[Párizs]]ban végezte és ott ismerkedett meg a regényes [[Gesta]] újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalástörténet megírásához.
== Irodalom ==
* Jakubovich Emil: ''P. mester'', Klebelsberg Emlékkönyv, Budapest, 1925.
| |||