„Magnókazetta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A '''magnókazetta''' egy mágnesszalag alapú adathordozó, mely a hagyományos orsós magnetofonszalaggal szemben speciálisan kialakított zárt házban fut. Különféle változatait hang-, kép- és adatrögzítésre használják, analóg, vagy digitális módon.
 
== Története ==
AzHangrögzítés céljára az 1960-as évek elejétől kezdődően többféle rendszert bevezettek, ilyen volt a [[Grundig]]-féle ''DC International'', vagy az Amerikában igen népszerű ''Stereo 8''. Univerzális hangtechnikai célokra széles körben a [[Compact Cassette]] rendszer terjedt el világszerte.
 
A kazettás magnetofonok az orsós magnókkal szemben nagyfokú mobilitást és kényelmes kezelhetőséget biztosítottak. Egyszerű módot kínált saját hangtár létrehozására rádióból vagy hanglemezről felvett műsoranyagok révén, emellett nagy tömegben jelentek meg kazettán kiadott zenei albumok. A kazetta ennek köszönhetően a digitális hangrögzítés megjelenése előtt uralkodó szerepet töltött be mint hanghordozó médium. Fénykora az 1970-es, 1980-as évekre tehető, ekkor a mikrobarázdás [[hanglemez]] mellett ez volt a legelterjedtebb hanghordozó. Különös népszerűségnek örvendett a zeneélvező ifjúság körében, de az élet valamennyi területén használták a hangtechnikában (pl. nyelvoktatás, riportkészítés stb.) Bár kommersz célokra használták leginkább, az 1980-as évekre több cég is kifejlesztett professzionális, stúdió célú kazettás magnetofont is, ilyen volt a legendás svájci Revox cég B 710 típusú készüléke. A magnókazettával megvalósítható hanghűség tehát alapvetően két tényező függvénye: a jelhordozó anyag és a rögzítésnél alkalmazott készülék minősége.
 
A magnókazetta karrierjének végét a [[CD]] megjelenése okozta. Bár igen szűk kínálatban, de napjainkban is forgalmazzák, tekintettel a még jelentős számú hozzá való üzemképes eszközre. Digitális rögzítési módot használó kazettákkal is próbálkozta, ilyen a [[DAT]] és [[DCC]], de lemezalapú írható formátumok kényelmével, majd a CD-R lemezek olcsó árával nem versenyezhettek.
 
A legismertebb márkák a teljesség igénye nélkül: [[Agfa]], [[BASF]], [[Fuji]], [[Maxell]], [[Memorex]], [[Philips]], [[Scotch]], [[Sony]], [[TDK]]. Megemlítendő a volt szocialista tábor keletnémet terméke, az [[ORWO]], valamint hazánkban huzamos ideig gyártott Polimer márka, ami valójában [[Magna]], illetve [[BASF]]-szalagokat használt.