„1947-es magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés

jav., tömör., magyar
a (Bot: 3 interwiki link migrálva a Wikidata d:q718132 adatába)
(jav., tömör., magyar)
{{kommunizmus Magyarországon}}
A '''kékcédulás választásokválasztás''' néven elhíresült '''1947-es magyarországi országgyűlési választásokatválasztást''' [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] rendezték.
 
AEz legtöbbvolt szavazatotaz aelső olyan [[Magyarországi országgyűlési választások|magyar választásokválasztás]], soránamelyen előszöra legtöbb szavazatot a kommunista párt ([[Magyar Kommunista Párt]], MKP) szerezte meg, de a választójogi törvény megváltoztatása és a széles körű csalások ellenére sem jutott az abszolút többség közelébe. Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező pártot, a [[Független Kisgazdapárt]]ot (FKgP).
 
A szovjet megszállók fegyvereinek oltalmában így a kommunisták ezen a választáson megtettéknagy az utolsó lépéseklépést egyikéttettek az egyeduralom megszerzése felé vezető úton. A [[Dinnyés Lajos]] vezetésével [[1947]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] alakult kormányban már szám szerint is a kommunistákők kapták a legtöbb posztot.
 
A választásokraválasztásra 11 párt jelentkezett, de végül csak 10 indult. (Az új pártok többnyire a [[Baloldali Blokk]] által szétzúzott FKgP utódpártjai voltak abban az értelemben, hogy a kisgazda szavazatok nagy részét ők gyűjtötték be.)
 
== Törvénymódosítás, visszaélések ==
=== Törvénymódosítás ===
 
A választásokatválasztás megelőzőenelőtt, [[1947]]. [[július 23.|július 23-án]] a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947. évi XXII. törvénycikk). A törvényben újrarendeztékÚjrarendezték a választásiválasztás szabályokatszabályait, és megnevezték azokat a [[Második világháború|háború]] előtti jobboldali szervezeteket, amelyeknekamelyek volt tagjai nem voltak választhatóak. A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a változások következtében többek közt az ellenzék egyik vezére, [[Sulyok Dezső]] is elvesztette választhatóságát. (Pártja, a [[Magyar Szabadság Párt]] emiatt feloszlatta magát.)
 
A törvénymódosítás 10%-kal csökkentette a választásra jogosultak számát.
 
=== Manipulációk a névjegyzékkel ===
 
A választói névjegyzékből a [[kommunista]] irányítású belügyminisztérium a tiltakozások ellenére kihagyott mintegy félmillió szavazót kihagyott,<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html Magyarország a XX. században I. kötet]</ref>, többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatóit. Az általuk „reakciósnak” tartott polgároknak nem kézbesítették az ún. összeíró íveket, vagy ha igen, akkor teljesíthetetlen feltételekhez kötötték a választójogosultság megadását. (Példaként: a választónak kellett bizonyítania, hogy a két világháború között nem volt tagja szélsőjobboldalinak minősített szervezetnek.)
 
=== Kék cédulák ===
 
A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt kék cédulacédulával) isaz lehetettemberek szavaznilakhelyüktől atávol lakhelytőlis távolszavazhattak: az országot teherautókkal, vonaton (sőt kerékpáron) járó kommunisták közül sokan 15–20 alkalommalhelyen is szavaztak ugyanazon a választáson (a külön erre a célra nyomtatott kékcédulákat az MKP bocsátotta rendelkezésükre). A kutatók máig sem tudják, hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendetszámukat 60–120 ezerre becsülik.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html Magyarország a XX. században / A hatalmi dualizmus időszaka<!-- Robot generálta cím -->]</ref> (Az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] mindösszesen 1,113 millió szavazatot gyűjtött).
 
A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. A [[kiskunmajsa]]i 5. szavazókör jegyzőkönyvéből: „''A bizottság megállapította, hogy tömegesen érkeznek idegenek névjegyzéki kivonattal szavazásra, kik közül többeket igazolásra szólított fel. A rendőrségen megállapítást nyert, a szavazás beismerése és a nála lévő hamis névjegyzéki kivonat alapján, hogy Kiskunmajsán, már a negyedik helyen akart leszavazni. Ők is ugyanazzal az autóval érkeztek, melyik az idegeneket hozta szavazásra.''”<ref>[http://www.dozsa-kkmsa.sulinet.hu/oasis-cd/kiskunmajsa_tortenete/f.1.3.4.html A "kékcédulás" választások<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
=== A Magyar Függetlenségi Párt kizárása ===
 
A választás után a [[Magyar Függetlenségi Párt]] (670 ezer voks, 49 mandátum) petíciót nyújtott be a választásokatválasztást felügyelő [[Országos Nemzeti Bizottság]]hoz, amelyben kétségbe vonta a választásokválasztás érvényességét és új választásokválasztás kiírását követelte. A kommunisták viszont az MFP-t vádolták meg csalással. A döntés előtt [[Rákosi Mátyás]] villájába rendelte [[Major Ákos]]t, az ONB kommunista elnökét, és azzal fenyegette meg, hogy ha a testület nem az MKP javára dönt, azzal polgárháborúba taszítja az országot.<ref>[http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 A magyar nép nevében – Lezárult-e a per?] (Filmvilág folyóirat, 1985/3.szám 8-9.old.)</ref> A 13,4%-os eredményt elért [[Magyar Függetlenségi Párt]] szavazatait novemberben, a [[petíciós per]]t követőenután megsemmisítették, arra hivatkozva, hogy az ajánlószelvényekkelajánló szelvényekkel csalást követtek el,. és megsemmisítettékMegsemmisítették a párt mandátumait is, jelentősen megváltoztatva a parlamenti erőviszonyokat.
 
== Az induló pártok eredményei ==
 
=== Statisztikák ===
 
A két munkáspárt (MKP, [[SZDP]]) együtt 1,858 millió szavazatot, azaz 37,17%-ot szerzett (az [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választások|1945-ös választásokonválasztáson]] kapott 34,4%-kalot szembenkaptak). Az FKgP-vel szemben létrehozott [[Baloldali Blokk]]ban szövetségesük, a [[Nemzeti Parasztpárt]] 415 ezer szavazatot, 8,3%-ot kapott, így a blokk szavazatainak aránya, 45,5% még mindig nem volt elég a többséghez.
 
Az FKgP 770 ezer szavazatot, 15,4%-ot kapott. Mivel korábban együtt kormányzott a Baloldali Blokkba tömörülőkkel, a volt kormánykoalíció 60,9%-ot szerzett.
 
Utódpártjaival együtt az FKgP ugyanakkor összesen 52%-ot kapott, azaz a csalások és az a választásokat megelőző erőteljes baloldali kampány ellenére is alig veszített valamit 57%-os [[1945]]-ös eredményéből. A Baloldali Blokkot többletmandátumokhoz juttatta az a választásitörvény-módosításbantörvénymódosításban lefektetett szabály, hogy ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, akkor a listás helyek 75%-át oszthatják fel egymás közt. A 60%-os határt éppen csak sikerült meghaladni, és éppen a kékcédulás szavazatokszavazatokkal segítségévelsikerült túllépni. A Baloldali BlokknakBlokk ezzelezekkel a segítséggel juttatott többletmandátumokkal együtt is azonban csak 49,3%-hoz jutottakjutott az Országgyűlésben, így a kisgazdák nélkül továbbra sem volt többségüktöbbsége.
 
A hatalmi viszonyokat azonban ekkor már nem a választási eredmények döntötték el. A [[Magyar Függetlenségi Párt]] 49 mandátumának megsemmisítése után amegsemmisítésével [[Baloldali Blokk]] pártjai már abszolút többséghez jutottak. A [[Szalámitaktikaszalámitaktika|„felszalámizási” taktikának]] áldozatul esett kisgazdapárt ezek után már képtelen volt komoly ellenállást kifejteniellenállásra az egyeduralomra törő kommunista párttal szemben.<ref>[http://www.mindentudas.hu/magazin2/20051017gyarmati10.html][http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html]</ref>
{{Wikidézet|Kékcédulás választások}}