„Az olvasás neuroanatómiája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
==Neurológiai és neuropszichológiai megközelítések==
 
Az agyi képalkotó eljárások előtt egy agyi terület funkcióját sérülésekor létrejövő viselkedéses zavarral lehetett feltárni. Kettős disszociációkkal egészen árnyalt következtetéseket lehet levonni az agyi területek szerepeivel kapcsolatban. KA kettősKettős disszociációnak nevezzük azt a jelenséget, mikor egy betegnek X1 agyi területe épen marad, de X2 sérül, és ugyanekkor A1 funkciója ép míg A2 funkció zavart szenved. Ebből következik, hogy fordítva jelenik meg az agysérülés, amikor X2 terület ép és X1 sérül. Ezek alapján következtetni lehet arra, hogy az agy egyes területei milyen funkciót látnak el.
A neurológiai/neuropszichológiai vizsgálatokban leggyakrabban a következő feladatokat alkalmazzák az olvasás épségének feltárására(Luzzatti, 2008):
* (I) lexikai döntés: a páciensnek azt kell eldöntenie, hogy a látott betűk együttese létező szót takar-e. Ez az ortográfiai bemeneti lexikon épségét teszteli.
31. sor:
* 6. Betűről betűre olvasás: a beteg nem tudja megnevezni a látott szót, csak a betűket tudja egyesével felolvasni. Tehát a betűk fonológiai megfeleltetése ép marad. Ennek a zavarnak a megjelenését általában bal occipitális lebeny és inferior temporális kéreg sérülés okozza.
Néhány következtetés levonható a fent felsorolt és egyéb neuropszichológiai kutatások eredményeiből. Általában mind a tiszta mind az agráfiával jellemző alexia a ventrális vizuális pálya sérülésével jár együtt, kiemelve a mid-fusiformgyrust (fusiformwordárea) és az angulárisgyrust. Az olvasási funkciók is baloldalra lateralizálva jelennek meg, de ez a lateralizáció kevésbé markáns, mint a beszéd funkciók esetében (Hillis, 2008).
 
==Képalkotó eljárások==