„Teljesinformációs játék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 11 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1074338 adatába
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A teljesinformációs játék jó példája a [[sakk]], míg ellenpéldaként a [[póker]] vagy a [[fogolydilemma]] említhető.
 
A [[mikroökonómia|mikroökonómiában]] a tökéletes információ (olykor ''transzparencia'' vagy ''átláthatóság'' néven is említik) a [[versenyzői piac]] működésének egyik fontos feltétele. Ha egy piacon legalább egy szereplő – többnyire a vevő – nincs tisztában mások (az eladók) döntéseivel (ezalatt a vevők esetében a vásárolni kívánt [[termék]]ek, [[szolgáltatás]]ok jellegét, választékát, valamint az [[Ár (gazdaság)|árakat]] szokás érteni), akkor a többletinformációval rendelkező fél ezt a helyzetet saját előnyére használhatja ki. Ezt [[aszimmetrikus információ]]s helyzetnek szokás nevezni. Az ilyen szituációk általában nemcsak a rosszul informált fél, hanem az egész piac működése szempontjából károsak lehetnek. Tipikus példa erre [[Akerlof tragacspiaca]], ahol a használt autók piacának eladói ismerik az általuk kínált termék [[minőség]]ét, míg a vevők ezt nem tudják megállapítani. A végeredmény az lesz, hogy a vevők csak közepes minőségnek megfelelő árat hajlandóak adni bármelyik kocsiért, ilyen alacsony áron pedig a jó minőségű autók tulajdonosai nem kívánják eladni a terméküket, kivonulnak a piacról.
 
Mindezekkel ellentétben tökéletes információ esetén, ha a versenyzői piac [[modell (tudomány)|modell]]jének egyéb feltevései is teljesülnek, a vevők a számukra legmegfelelőbb [[javak]]at fogják megvásárolni, és minden olyan jószág adás-vétele (cseréje) megtörténik, amely a potenciális vevő számára többet ért, mint a potenciális eladó számára. Vagyis [[Pareto-hatékonyság|Pareto-hatékony]] helyzet alakul ki, amelynek tehát a tökéletes információ szükséges, de nem elégséges feltétele. A közgazdaságtan és főként a [[szociológia]] egyes irányzatai azonban tagadják, hogy bármikor is létezik, egyáltalán létezhet tökéletes információ.