„Gidófalvy Pál” változatai közötti eltérés

 
== Sportvezetői pályafutása ==
Az 1938/39. bajnoki év végén a belügy a Vallási és Közoktatási Minisztérium javaslatára a nemzetközi téren elszenvedett vereségek kedvezőtlen hatására hivatkozva, politikai döntés alapján az OTT (Országos Testnevelési Tanács) javaslatára 1939 nyarán a kormány felfüggesztette a legnépszerűbb magyar sportág, a labdarúgás szövetségének önkormányzatát, a JB autonómiáját, és a vezetés élére '''Gidófalvy Pál''' személyében hatósági biztost nevezett ki. Az indoklás szerint: „A legnépszerűbb magyar sportág vezetéséből hiányzik a céltudatos nemzetnevelő készség. [...] Labdarúgásunk szelleme erősen elüzletiesedett, s emiatt az üzleties szellem miatt nem csak a sportszerűség gondolata szorult gyakran háttérbe, de a nemzeti fontosságú feladatok jelentősége is szenvedni volt kénytelen. [...] Mindezek a hibák és hiányosságok egyre jobban kimélyítették azt az ellentétet is, amely újabban a magyar labdarúgósport és a keresztény középosztály között kifejlődött. S az ellentéteket csak súlyosbította az a körülmény, hogy a nemzetnevelésben hathatós tényező szerepére hivatott magyar labdarúgósport vezetői közé nagy számmal kerültek be olyanok, akik a magyar ifjúság nemzeti szellemben való vezetésére nem alkalmasok.” (Nemzeti Sport 1939. június 20.)
 
Gidófalvy három és fél éves regnálása alatt az országban több egyesület hajtott végre ekkoriban önkéntes „őrségváltást”. Ugyan hivatalos rendeletet nem jelent meg (ekkor még) a sportegyesületek zsidótlanításáról, ám feltételezhetjük: a hatalom igyekezett meggátolni, hogy a klubokban zsidó vezetők tevékenykedjenek. Feltűnő ugyanis, hogy a második zsidótörvény kihirdetése után mintegy fél évvel a sportegyesületek egyre gyakrabban választottak „színtiszta keresztény” vezetőséget. Amikor a helyi hatalom nem támogatta tovább a [[Budapest Honvéd FC|Kispest FC]]-t, mert ügyeit „üzletemberek” intézik, a profi klub tisztikara és választmánya lemondott. 1940 végén a Magyarság „Zsidómentesen, újjászületve folytatja munkáját a [[III. kerületi Vívó és Torna Egylet]]” címmel számolt be a nagy múltú klubnál történtekről (a lap korábban sokszor ostorozta az egyesületet, amely – szerintük – az óbudai zsidóság vezetése alatt állt). Az erősödő fajelméleti nyomás és a zsidó vezetők visszaszorításának következményeként az NSC, a VAC és más kisebb egyesületek beszüntették a működésüket, illetve név- és vezetőség változtatásra kényszerültek.
 
Az 1940-41-es bajnokság kezdetén az MLSZ miniszteri biztosa '''Gidófalvy Pál''', az akkori zsidó törvények szellemében igyekezett árjásítani a [[MTK Budapest FC|Hungária FC]]-t. Miután a [[Brüll Alfréd]] vezette elnökség nem volt hajlandó a kormány követelésének alávetnie magát inkább föloszlatták a Hungáriát. Az anyaegyesület, az [[MTK Budapest FC|MTK]] még létezett ugyan de rövidesen ezt is feloszlatták. Más okokból, de ugyancsak a megszűnés sorsára jutott a professzionális futball legsikeresebb vidéki egyesülete a debreceni [[Bocskay FC|Bocskai]] miután pénzügyileg nem birta a versenyt. A megszűnt egyesületek helyett a [[DiMÁVAG]] illetve a [[BSzKRT]] került be az NB I.-be. Később törvények mondták ki, hogy zsidók nem lehetnek tagjai sportegyesületnek, sőt 1944-ben azt is, hogy nem látogathatnak sporteseményeket.<ref>(Minderről bővebben: Sarusi Kiss–Szegedi 2004)</ref>
 
A miniszteri biztos a játékvezetők közül, tagdíj nem fizetése címén kizárta a testület sok tagját, közöttük olyanokat is, akik a testület működésének kezdete óta megszakítás nélkül, becsülettel és tisztességgel, önzetlenül és fáradhatatlanul, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, lelkiismeretesen dolgoztak. A játékvezetői testület vezetéséből kiszorították a zsidó származású vezetőket.
 
Csak a felszabadulás utáni törvényszéki tárgyaláson derült ki, hogy politikai tisztogatás történt, a baloldali magatartás, a faji megkülönböztetés miatt. Különösen érdekes az ügyben dr. Gidófalvy Pál szerepe, akit a belügyminiszter [[1939]]. [[június 20.]]-tól kinevezett miniszteri biztosnak. Gidófalvy, a mellé kinevezett Négyes Bizottsággal közösen irányította a labdarúgó szövetség életét. Miniszteri biztosként végzett tevékenységét később a [[Budapesti Népbíróság]] vizsgálta, és népellenes bűnökben el is marasztalta.
 
Dr. Gidófalvy Pált az országgyűlési ülésen bizonyos ''pénzek'' felhasználásáért - amik a felszólalás időszakában '''visszafizetésre''' kerültek - megvádolták. A magyar labdarúgás áldatlan helyzetére is utalva [[1941]]. [[április 2.|április 2]]-án az országgyűlés ülésén vitéz [[Keresztes-Fischer Ferenc]] belügyminiszter bejelentette, hogy a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] függetlenségét helyreállította, ami nem jelentette az antiszemita tevékenység végét.
71 115

szerkesztés