„Artéria” változatai közötti eltérés

Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük. A szívkamrákból indul, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[kapillárisÉr (anatómia)|kapillárisokra]]) oszlik, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amik aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ban dús, a kisvérkörben (tüdő-, vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.

Az artériáknak több típusát különítjük el. A legnagyobbak az elasztikus típusú artériák, a középnagy verőerek muscularis típusú artériák, ezek arteriolákra válnak szét. A legkisebb erek a [[HajszálérÉr (anatómia)|kapillárisok]], ezek [[véna|vénákba]] szedődnek össze. Az egyes ereket makroszkóposan a keresztmetszet nagysága, az érfal vastagsága és a lumen alakja alapján különíthetjük el. Mikroszkóposan az elkülönítés alapja az érfal három rétegének szerkezete. A legbelső réteg a ''tunica intima'', a középső a ''tunica media'' és a legkülső a ''tunica adventitia'', ez utóbbi horgonyozza le az eret a környező szövetekhez.