„Artéria” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|upright|jobbra|[[Vérkeringés]]:<br />'''Vörös'''= oxigéndús vér<br />'''Kék'''= oxigénszegény vér]]

Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük<ref>{{cite book|author=Szentágothai-Réthelyi|title= Funkcionális anatómia |publisher=Medicina Kiadó (Budapest)| year=1989|pages=657-741|id=ISBN 963-8154-37-3|language=magyar}}</ref>. A főerek (aorta, truncus (arteria) pulmonalis) szívkamrákból indulnak, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[Ér (anatómia)|kapillárisokra]]) oszlanak, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amik aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ban dús, a kisvérkörben (tüdő-, vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.

 

A görög időkben azt gondolták, hogy az artériákban levegő kering, rajtuk keresztül jut el a légcsőből a szövetekig. Innen származik az artéria elnevezés is. Ezt azzal indokolták, hogy boncoláskor az artériák nem tartalmaznak vért.

 

== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Vérkeringés]]

* [[Ér (anatómia)]]

 

==Források==