„Kaposvári cukorgyár” változatai közötti eltérés
Odbo (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „{{névváltozatok infobox | évek 1 = 1894–1948 | név 1 = Mezőgazdasági Ipari Rt. cukorgyára | évek 2 = 1948–1990 | név 2 = Kaposvári Cukorgyár | évek 3 …” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2013. június 21., 13:43-kori változata
Az 1894-től üzemelő kaposvári cukorgyár Magyarország egyetlen működő cukorgyára.
| Névváltozatok | |||||||||||
| |||||||||||
Története
Kaposvár iparának egyik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt, amely 1894-től üzemelt, elsősorban Észak-Olaszország porcukor, cukor ellátására alapozva a gyártást. A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a Pécsi utcai városrész fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. A gyár 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. [1] A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait 1935-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. 1936-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését 1943-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.[2]
A cukorgyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt.
A második világháború során, 1944. október 12-én kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek. A gyár 1945 elejétől ismét termelni kezdett, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára. 1948 márciusában a kaposvári cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság üzemeinek államosítását. A cukorgyár irányítását egy géplakatos vette át. 1957. március 21-én a városban először itt alakult meg a KISZ-szervezet, 1959-ben itt jött létre Somogy megye első szocialista brigádja. Az évek során újabb fejlesztésekre került sor, a cukorgyár azonban műszakilag lassan elöregedett, s bár a nyolcvanas évekre némileg növelte termelését, munkáslétszáma egyre csökkent.
1990-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság. Az üzem osztrák érdekeltségű vállalattá vált. 1995. július 1-jén megalakult Magyar Cukor Zrt., öt cukoripari részvénytársaság egyesülésével. 105 000 tonnás cukorgyártási kapacitásával ez a vállalat birtokolja a legnagyobb cukorgyártási és forgalmazási kvótát hazánkban, amivel az európai középmezőnyhöz tartozik. A társaság fogyasztói és ipari felhasználásra szánt minőségi termékeket állít elő a fogyasztók és az ipar részére répa- és nádcukorból Magyarország egyetlen cukorgyárában, a kaposvári cukorgyárban, ahol 2007-ben egy korszerű biogázüzem is épült.[3]
Jegyzetek
- ↑ T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972.
- ↑ Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970.
- ↑ Agrana csoport honlapja