„Desztillált víz” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Desztillált víz''', desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem ill. nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagoka…”
(Nincs különbség)

A lap 2013. június 21., 16:14-kori változata

Desztillált víz, desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem ill. nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, mint a kommunális fogyasztásra használt tisztított ivóvizek. A desztillált víztől megkülönböztetendő még a bidesztillált viz (vagy bideszt víz), melyet kétszer desztillálnak át. Összetétele hasonó az ioncserélt vízhez, amely ún. ioncserélő oszlopon meghatározott sebességgel átáramoltatott vízből készítik. A iononmentes vizek egy fontos minőségi jellemzője a vezetőképesség, melyet S (Siemen) mértékegységben szokás megadni, és arra utal, hogy mennyi ásványi anyag szennyeződés maradt a vívben.

Története

Időszámításunk előtt kb. 200 évvel már készítettek desztillált vizet, melyet tengervíz lepárlásával ivóvíz céljára alkalmazták.[1] Arisztotelész "Meteorologiája" (II.3, 358b16) is a desztillációs eljárásra utal.[2]

Felhasználási terület

  • kémiai biológiai laboratóriumok
  • gyógyszeripar
  • vegyipar
  • analitikai kémia
  • akkumlátorok
  • hűtőfolyadék

Desztillált víz, mint ivóvíz

Egyre elterjedtebbek a kisteljesítményű otthoni elektromos desztilláló készülékek, melyek a csapvízből, kútvízből állítanak elő tökéletesen tiszta desztillált vizet. Az eljárás egyaránt alkalmas a kommunális vízben lévő kellemetlen illatok, esetlegesen előforduló fertőtlenítő szer maradványok és egyéb szennyeződések hatékony eltávolítására. A desztilláció a rétegvízekben előforduló mérgező ásványi anyagokat (nitrát, arzén), de a biológiai bakteriális, virális szennyeződéseket is tökéletesen eltávolítja. Gyakran a kommunális ivóvíz is tartlamaz alumínium vagy fluorid szennyeződéseket, mely a tisztítási folyamat során kerül a vízbe. A desztilláció minden szennyet eltávolít..[3] Számos országban palackozott formában is árulják szupermarketekben. Egy különleges formája a sarkvidéki jégből felolvasztott palackozott ivóvíz, melynek iontartalma közel van a desztillált vízhez. Tengerparti országokban, ahol nem áll rendelkezésere megfelelő tisztaságú és mennyiségű ivóvíz, tengervíz lepárlásából nyerik az ivóvizet

A desztillált víz fogyasztásának orvosi vonatkozásai

Élettani szempontól a deszillált víz fogyasztásnak semmilyen káros következménye nincs, mivel a megfelelően vegyes táplálék bőven elegendő mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat. Ahol nem áll rendelkezésre biztonságos ivóvíz, ott a desztillált víz káros egészségügyi következmények nélkül nyugodtan fogyasztható. Ugyanakkor az ásványvizekben előforduló sokféle ásványi anyag hozzájárul a napi ásványi anyag szükséglet pótlásához.[4]

Egy epidemiológiai tanulmány szerint az ásványvíz fogyasztás negatívan korrelál a szív és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ez azt jelenti, hogy akik ásványvizet fogyasztottak, azok kisebb mértékben betegednek meg, az ionmentes vizet fogyasztókkal szemben.[5]

Esővíz

A tisztán gyűjtött és kezelt esővíz összetétele áll a legközelebb a desztillált vízhet, mely gyakorlatilag egy természetes desztilláción esik át. A légköri szennyezettésgétől függően az esővíz tartalmaz kisebb nagyobb mennyiségben szennyeződéseket, de a desztillált vízhez hasonlóan erősen redukált az ásványi anyag mennyisége. Az esővíz általában biológiai szennyződések miatt nem alkalmas emberi fogyasztásra.

Irodalom

  1. Taylor, F. Sherwood (1945). „The Evolution of the Still”. Annals of Science 5 (3), 186. o. DOI:10.1080/00033794500201451. ISSN 0003-3790.  
  2. Aristotle: Meteorology – Book II (PDF). The University of Adelaide. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  3. Anjaneyulu, L., Kumar, E. Arun; Sankannavar, Ravi; Rao, K. Kesava (2012. június 13.). „Defluoridation of Drinking Water and Rainwater Harvesting Using a Solar Still”. Industrial & Engineering Chemistry Research 51 (23), 8040–8048. o. DOI:10.1021/ie201692q.  
  4. (2001) „Comparison of the Mineral Content of Tap Water and Bottled Waters” 16 (3), 168–175. o. DOI:10.1111/j.1525-1497.2001.04189.x. PMID 11318912.  
  5. Voors, A. W. (1971). „Mineral in the municipal water and atherosclerotic heart death” 93 (4), 259–266. o. PMID 5550342.