„Desztillált víz” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „'''Desztillált víz''', desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem ill. nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagoka…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2013. június 21., 16:14-kori változata
Desztillált víz, desztillációs eljárással nyert ionmentes tiszta víz, mely nem ill. nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, mint a kommunális fogyasztásra használt tisztított ivóvizek. A desztillált víztől megkülönböztetendő még a bidesztillált viz (vagy bideszt víz), melyet kétszer desztillálnak át. Összetétele hasonó az ioncserélt vízhez, amely ún. ioncserélő oszlopon meghatározott sebességgel átáramoltatott vízből készítik. A iononmentes vizek egy fontos minőségi jellemzője a vezetőképesség, melyet S (Siemen) mértékegységben szokás megadni, és arra utal, hogy mennyi ásványi anyag szennyeződés maradt a vívben.
Története
Időszámításunk előtt kb. 200 évvel már készítettek desztillált vizet, melyet tengervíz lepárlásával ivóvíz céljára alkalmazták.[1] Arisztotelész "Meteorologiája" (II.3, 358b16) is a desztillációs eljárásra utal.[2]
Felhasználási terület
- kémiai biológiai laboratóriumok
- gyógyszeripar
- vegyipar
- analitikai kémia
- akkumlátorok
- hűtőfolyadék
Desztillált víz, mint ivóvíz
Egyre elterjedtebbek a kisteljesítményű otthoni elektromos desztilláló készülékek, melyek a csapvízből, kútvízből állítanak elő tökéletesen tiszta desztillált vizet. Az eljárás egyaránt alkalmas a kommunális vízben lévő kellemetlen illatok, esetlegesen előforduló fertőtlenítő szer maradványok és egyéb szennyeződések hatékony eltávolítására. A desztilláció a rétegvízekben előforduló mérgező ásványi anyagokat (nitrát, arzén), de a biológiai bakteriális, virális szennyeződéseket is tökéletesen eltávolítja. Gyakran a kommunális ivóvíz is tartlamaz alumínium vagy fluorid szennyeződéseket, mely a tisztítási folyamat során kerül a vízbe. A desztilláció minden szennyet eltávolít..[3] Számos országban palackozott formában is árulják szupermarketekben. Egy különleges formája a sarkvidéki jégből felolvasztott palackozott ivóvíz, melynek iontartalma közel van a desztillált vízhez. Tengerparti országokban, ahol nem áll rendelkezésere megfelelő tisztaságú és mennyiségű ivóvíz, tengervíz lepárlásából nyerik az ivóvizet
A desztillált víz fogyasztásának orvosi vonatkozásai
Élettani szempontól a deszillált víz fogyasztásnak semmilyen káros következménye nincs, mivel a megfelelően vegyes táplálék bőven elegendő mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat. Ahol nem áll rendelkezésre biztonságos ivóvíz, ott a desztillált víz káros egészségügyi következmények nélkül nyugodtan fogyasztható. Ugyanakkor az ásványvizekben előforduló sokféle ásványi anyag hozzájárul a napi ásványi anyag szükséglet pótlásához.[4]
Egy epidemiológiai tanulmány szerint az ásványvíz fogyasztás negatívan korrelál a szív és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ez azt jelenti, hogy akik ásványvizet fogyasztottak, azok kisebb mértékben betegednek meg, az ionmentes vizet fogyasztókkal szemben.[5]
Esővíz
A tisztán gyűjtött és kezelt esővíz összetétele áll a legközelebb a desztillált vízhet, mely gyakorlatilag egy természetes desztilláción esik át. A légköri szennyezettésgétől függően az esővíz tartalmaz kisebb nagyobb mennyiségben szennyeződéseket, de a desztillált vízhez hasonlóan erősen redukált az ásványi anyag mennyisége. Az esővíz általában biológiai szennyződések miatt nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Irodalom
- ↑ Taylor, F. Sherwood (1945). „The Evolution of the Still”. Annals of Science 5 (3), 186. o. DOI:10.1080/00033794500201451. ISSN 0003-3790.
- ↑ Aristotle: Meteorology – Book II (PDF). The University of Adelaide. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Anjaneyulu, L., Kumar, E. Arun; Sankannavar, Ravi; Rao, K. Kesava (2012. június 13.). „Defluoridation of Drinking Water and Rainwater Harvesting Using a Solar Still”. Industrial & Engineering Chemistry Research 51 (23), 8040–8048. o. DOI:10.1021/ie201692q.
- ↑ (2001) „Comparison of the Mineral Content of Tap Water and Bottled Waters” 16 (3), 168–175. o. DOI:10.1111/j.1525-1497.2001.04189.x. PMID 11318912.
- ↑ Voors, A. W. (1971). „Mineral in the municipal water and atherosclerotic heart death” 93 (4), 259–266. o. PMID 5550342.