„Szálasi-kormány” változatai közötti eltérés

Az épphogy működőképes csonka-parlament mellett megszervezték a Törvényhozók Nemzeti Szövetségét, amelybe a [[szélsőjobboldal]]i pártok és a [[Volksbund]] képviselői kerültek be. A polgári törvényhozás felsőházának mintájára pedig megalakult a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége is. A nemzetvezetői munkatörzs analógiájára ezek egyfajta árnyékparlamentként működtek.<ref name="Mtöri462">Magyar Alkotmánytörténet, p. 462.</ref>
 
A polgári közigazgatást teljesen alárendelték a katonainak, a főispánokat és a fontos állami intézmények vezetőit leváltották és saját embereiket állították a helyükre, amit [[Gál Csaba]] felügyelt. Először a helyi és országos vezetőket, majd a főispáni kart cserélték le teljesen, utóbbit két lépcsőben: október 27-én a ténylegesen irányított országrészben, és december 8-án a szovjet megszállás alatt lévő területeken. Gál november 1-jén megkapta kinevezését a személyügyek országos kormánybiztosává, azzal a feladattal, hogy a hivatalok ellenőrzését végző pártmegbízottakat nevezzen ki.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=151}}</ref> A közalkalmazottaknak pedig esküt kellett tenniük a nemzetvezetőre. A kormány a honvédelem érdekében 10–70 éves korig teljes mozgósítást rendelt el, valamint az ország egész területét hadműveleti területnek nyilvánította. Ezen kívül megszüntette a feudális eredetű címek (főméltóságú, nagyságos stb.) használatát és eltörölte az „úr” megszólítást.<ref name="Mtöri462" />
 
== A zsidóság helyzete a Szálasi-kormány alatt ==