Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A zsidók elleni atrocitások már a nyilas hatalomátvétel estéjén megkezdődtek. [[Vajna Gábor]] hungarista belügyminiszterhez elsőként ezek a panaszok érkeztek be, aki részletes jelentést adott át Szálasinak a pártszolgálatosok önkényeskedéseiről. Szálasi erre úgy felelt, hogy „megengedőnek” kell lenni a kérdésben a mozgalom ennyi évi elnyomása után. Ugyan Vajna közzétett egy felszólítást a zsidók ügyében történő önkéntes vagy önjelölt bíráskodás ellen, de ezt nem követte erélyes fellépés. A kormány október 17-én rendelkezett arról, hogy az addig a zsidótörvények alól mentesített 8000 ember számát csökkentsék tizedére, a többieket pedig vigyék a téglagyári gyűjtőtáborba.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=156}}</ref>
 
Szálasi hatalomra kerülése után újraindult a zsidók Horthy által júliusban leállított deportálása, megkezdődött az addig nem érintett budapesti zsidóság Németországba szállítása, ezt azonban mintegy két hét után leállították a német nyomás ellenére is, így a budapesti zsidóság nagy része megmenekült a haláltáboroktól. A Szálasi-kormány a [[munkaszolgálat]]ra rendelt zsidókra a háborús körülmények között nélkülözhetetlen ingyenmunkaerőként számított, még az ország háború utáni újjáépítésénél is, valamint a szovjet fogságba esett magyar honvédek kiváltásánál.<ref name="Paksa158" /> A munkaerejükre azonban a németek is igényt tartottak, és [[Adolf Eichmann]] személyesen jött Magyarországra, hogy tárgyaljon az ügyben. Veesenmayer is sürgette az újabb deportálásokat, és figyelmeztette, hogy ahogy a hatalomba segítették, úgy el is távolíthatják Szálasit, és [[dachaui koncentrációs tábor|Dachauba]] deportálhatják. Végül azonban csak az győzte meg, hogy a zsidók a magyar hadseregnek szánt hadianyagot fogják előállítani.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=157}}</ref> Így körülbelül ötvenezer munkaszolgálatost adott át a németeknek, akiket a [[Bécs]] környéki védelmi rendszer építésére vezényeltek, ahol mintegy felük elpusztult a rossz ellátás és bánásmód miatt.<ref>Ungváry Krisztián: Budapest ostroma, 2001, Corvina Kiadó, 293. o.</ref> Mikor a magyar kormány értesült a „kölcsönadott” zsidók rossz tartásáról, Vajna belügyminiszter november 17-én jegyzéket küldött [[Heinrich Himmler]]nek, amiben azzal fenyegetőzött, hogy Magyarország nem küld több munkaszolgálatost, amíg nem garantálják a visszajuttatásukat a háborús helyzet elmúltával.<ref name="Paksa158" />
 
Mikor a magyar kormány értesült a „kölcsönadott” zsidók rossz tartásáról, Vajna belügyminiszter november 17-én jegyzéket küldött [[Heinrich Himmler]]nek, amiben azzal fenyegetőzött, hogy Magyarország nem küld több munkaszolgálatost, amíg nem garantálják a visszajuttatásukat a háborús helyzet elmúltával.<ref name="Paksa158" /> Vajna decemberi berlini látogatásán arról érdeklődött Himmlernél, hogy igaz-e, miszerint a zsidókat elgázosítják, és ez mennyiben érinti a kölcsönadott munkaszolgálatosokat. Himmler tagadta a gázosítást, és közölte, hogy a munkaszolgálatosok finommechanikai munkákat végeznek.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=157}}</ref>
 
A Szálasi-kormány alatt kényszerítették a budapesti zsidóságot [[gettó]]kba, kialakították az úgynevezett nagy gettót és a nemzetközi gettót. Ezeket a rendőrség őrizte és próbálta védeni is. [[Bagossy Zoltán]], Szálasi külügyminiszterének kabinetfőnöke rendőri különítményt is vezetett a gettóba időnként betörő, fosztogató és gyilkoló nyilasok elkergetésére. A folytonos zaklatáson kívül a gettókban élőknek sok szenvedést okozott a nélkülözés is, bár [[Budapest]] vezetése az [[Budapest ostroma|ostrom]] alatti legnagyobb nélkülözések közepette is megpróbált gondoskodni az élelmezésükről. Szálasi engedélyezte a [[Raoul Wallenberg]] és más külföldi diplomaták által kiadott menlevelek használatát (összesen {{szám|35000}} darabot), annak ellenére, hogy tisztában volt vele, ezek nemzetközi jogi értelemben érvénytelenek. Svájci és svéd menlevéllel bírók esetén Szálasi még az országuk területére szállítást is vállalta volna, ám Veesenmayer nem járult hozzá az értékes szállítókapacitás pazarlásához.<ref name="Paksa158" />
A kormány december 11-én elhagyta a fővárost, amely körül karácsonykor bezárult az ostromgyűrű, viszont utasította az ott maradottakat, hogy a német csapatokkal együttműködve mindenáron és a legvégsőkig védjék a várost a szovjet csapatokkal szemben. Ennek következtében a következő két hónapban elszabadult a pokol, a kormánynak nem volt érdemi eszköze a városban maradt felfegyverzett nyilasok által a gettókba zárt zsidók ellen elkövetett vérengzés, rablás, fosztogatás megakadályozására. A Duna partján tartott kivégzések során mintegy 3-4 ezer zsidót öltek meg a városban maradt pártszolgálatosok.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=159}}</ref> A kegyetlenkedések egyik emblematikus alakja a szintén nyilas [[Kun András|Kun páter]] volt, aki embereivel legalább 1000 zsidót és zsidómentőt gyilkolt meg az utcákon és a Duna-parton, sőt kórházakban és védett házakban is. Őt akkor tartóztatták le és zárták 20 napra börtönbe, amikor néhány rendőrt elfogott és megvert.
 
Mikor Szálasi értesült a pártszolgálatosok viselkedéséről, és hogy az önkényeskedést felsőbb utasításra sem szüntetik be, kijelentette, hogy ha kell, „tízezer hungaristát személyesen fog felakasztatni” a rend megteremtéséhez. A kijelentést megint nem követte erélyes fellépés, csak huszonkét pártszolgálatos ügyében indult nyomozás. A [[Fegyveres Nemzetszolgálat]] tagjai által Budapesten elkövetett atrocitások hírére Szálasi 1945. január 17-én felfüggesztette annak működését, az 1944. augusztus 1. előtt is hungarista tagjait a pártszolgálathoz, a többieket hungarista szabadhadosztályokba kellett beosztani. Egy március 17-én kelt belügyminiszteri jelentés a toborzott személyek erkölcstelenségét, fegyelmezetlenségetfegyelmezetlenségét és alantas viselkedéstviselkedését állapítottállapította meg, amit azzal magyarázott, hogy nem csak régi, megbízható hungaristákból állt a tagsága.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=159-160}}</ref>
 
[[Karsai László (történész)|Karsai László]] történész újabb kutatásai szerint Szálasi politikai céljai között nem szerepelt a zsidóság kiirtása, a kormányzása alatt történt gyilkosságok nem az ő akaratából történtek.<ref>[http://kuruc.info/r/34/62144/ XXI.század:Szálasi története]</ref><ref>[http://szombat.portalinternet.hu/ujhirek/080614_Szalasizsidopolitikajavoltajobb.htm Szombat.hu zsidó kulturális folyóirat: Szálasi zsidópolitikája volt a jobb]</ref><ref>[http://www.youtube.com/watch?v=fImWkuVHCNU Echo TV Prözsölő: Szálasi Ferenc zsidópolitikája]</ref><ref>[http://www.nol.hu/archivum/archiv-486138 Népszabadság: Szálasi 1943-44-es naplója a Beszélőben]</ref> Ezt az értelmezést támogatja [[Paksa Rudolf]] is.<ref name="Paksa158">{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=158}}</ref>
24 339

szerkesztés