„Skót Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Forth folyó |
|||
37. sor:
[[Kép:Alexander III and Ollamh Rígh.JPG|bélyegkép|balra|<small>III. Sándor megkoronázása a [[Moot Hill]]-en, [[Scone]]-ban, a régi fővárosban, a skót királyok koronázási helyén. Őt az ''ollamh rígh'', (királyi költő) köszönti, aki elmondja neki a „''benach De re albanne''” kiáltványt („''Beannachd Dé Rígh Alban''”, „Isten éltesse Skócia királyát”); ez után a költő elmondja Sándor családfáját.]]</small>
A Skót Királyságot [[843]]-ban, [[I. Kenneth skót király|I. Ciáned]] egyesítette. Az elkövetkező 850 évben kialakította saját jog- és oktatási rendszerét – mely a mai napig létezik – de ugyanígy külön [[skót font|monetáris]] és [[régi skót mértékegységek|mérték]]rendszere volt. Történelmének elején a királyság a [[Forth (folyó)|Forth]] és a [[Clyde]] folyóktól északra fekvő területeket uralta. Skócia délnyugati része a [[britonok]] egyik királyságának ellenőrzése alatt állt. Az ország délkeleti része [[638]]-tól az angolbarát [[Bernicia]] királysága, majd a [[Northumbriai Királyság]] uralma alatt állt. Skóciának ez a része már [[II. Konstantin skót király|II. Konstantin]] óta vitatott terület volt, és végül [[1018]]-ban került skót kézre, mikor [[II. Malcolm skót király|II. Máel Coluim]] egészen a [[Tweed]] folyóig tolta ki a határt. Egészen a mai napig ez a délkeleti határ (kivéve [[Berwick-upon-Tweed]] környékén).
[[1263]]-ban Skócia és [[Norvégia]] megvívta a [[Largsi csata|Largsi csatát]] a nyugati szigetek feletti ellenőrzés jogáért. A csatát egyik fél sem nyerte meg, de ezt követően a norvégok már soha nem tudták ellenőrzésüket a távoli szigeteken fenntartani. [[1266]]-ban a norvég király, [[VI. Magnusz norvég király|VI. Magnusz]] aláírta a [[perthi szerződés]]t, mely elismerte a sziget feletti skót fennhatóságot. A megállapodás ellenére a valóságban a [[szigetek lordja|szigetek lordjának]] önálló uralkodása folytatódott.
| |||