„Az ember tragédiája (dráma)” változatai közötti eltérés

→‎Cselekmény: Csak a helyszín fajtáját raktam bele, hogy ez is látható legyen.
(→‎Cselekmény: Csak a helyszín fajtáját raktam bele, hogy ez is látható legyen.)
== Cselekmény ==
{{Cselekmény}}
A tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A ParadicsombólPálmafás liget, a paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A ParadicsombólPálmafás liget, a paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre '''Keretszínek'''ként vagy '''Biblikus színek'''ként, míg a közrefogott tizenegy színre '''Történeti színek'''ként szokás utalni.
A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a [[Biblia|biblikus]] és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.
 
579

szerkesztés