„Huszita Biblia” változatai közötti eltérés

 

A [[huszita]] eredet mellett szól még a bibliafordításban megfigyelhető ún. mellékjeles helyesírási rendszer, melyet [[Husz János]] alakított ki a latin ábécében nem szereplő cseh hangok visszaadására, s mellyel a fordítók a prágai egyetemen ismerkedhettek meg. Ebben a rendszerben határozottan érvényesül, hogy minden hangnak saját jele legyen. <ref name="Látjátok feleim">"Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, 2009. október 29 - 2010. február 28. Szerk. Madas Edit. Budapest: OSZK, 2009. 39. p.</ref> Szabó Flóris ennek a helyesírásnak a huszita voltát is kétségbe vonja, hiszen később főként a ferences kódexekre volt ez jellemző. Ebből következően egy ideig huszita helyett ferencesnek tartották.Timár Kálmán a bibliafordítást ezekkel ellentétben inkább [[premontrei]]nek gondolja, hiszen az azt megőrző [[kódex]]ek is mind premontrei eredetűek.<ref name="Timár K.">Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, huszita vagy prémontrei Biblia? 36. p.</ref> A [[Müncheni-kódex]] őrizte meg az [[újszövetség]]i részét, a [[Bécsi-kódex]] az [[ószövetség]]i kisebb könyveket, az [[Apor-kódex]] pedig a [[zsoltár]]fordítást.

==Jegyzetek==

{{Jegyzetek}}