„News of the World (album)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
 
==Felvételek==
{{Szövegdoboz| keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #FFFFFF|margin = 10px|float=right|szélesség =250px|style=|Azt hiszem sikerült megtalálni azt a lazaságot, ami az albumainkból hiányzott. Persze nem szégyelljük egyetlen előző albumunkat sem. De ma már úgy érzem, némelyik egészen túlprodukált volt, így akartunk egy lazább, rock and roll alapú lemezt készíteni.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;May{{h|Purvis|2007|p=44}}}}A felvételeket 1977 júliusában kezdték, és mivel novemberre már előre le voltak követ a fellépéseik, tíz hetük maradt a munkára, ami sokkal kevesebb volt, mint amennyi időt az utolsó három albumuk elkészítésével töltöttek.{{h|Purvis|2007|p=44}} Júliusban a [[Sarm West Studios|Basing Street Studios]]ban kezdték a munkát, ahol [[3M]] M79 hangrögzítőket használtak [[MCI]] 500-as keverőpulttal.{{h|Blake|2010|p=205}} A társproducerük a régóta ismert [[Mike Stone]] volt, ami egy szokatlan lépés volt, mivel a Wessexben általában a „házi producereket” szokták alkalmazni. Stone első intézkedése az volt, hogy újra cserélte a stúdió hangszóró berendezését. Andy Turner, a stúdió akkori hangmérnök asszisztense szerint semmi baj nem volt a régi hangszórókkal, de ez egy olyan dolog, amit az „megtehettek, tehát meg is tettek”. Egy másik történet szerint két napon keresztül csak Taylor dobjainak minél jobb akusztikai elrendezését próbálgatták, Taylor pedig folyamatosan ütögette, próbálgatta a dobokat – miközben óránként kétszáz fontot fizettek a stúdió használatáért.{{h|Blake|2010|p=205–206}}
 
Az utolsó két albumuk művészkedő, túlprodukált hangzása után kicsit spontánabbra, nyersebbre akarták venni a hangzást. Sokan hitték azt, hogy a punk előretörése adta ehhez az ötletet, de May szerit valójában inkább az első albumuk nyersségét akarták felidézni. Ehhez nemcsak hogy keményebb dalokat írtak, de igyekeztek kevésbé „mű” módon felvenni azokat. A korábbi szokásuktól eltérően, amikor a különböző vokálok és hangszerek hangjai szinte csak a keverőszobában találkoztak, ezúttal az élő hangzásra törekedtek, egy időben és egy helyen zenéltek.<ref name="redbeard"/> Jó példa volt erre a „[[Sleeping on the Sidewalk]]” amelyről mindig hangoztatták, hogy élőben vették fel, a hibákat is benne hagyva.{{h|Gunn–Jenkins|1992|p=109}} Ennek eredményeképpen a dalok nagy részének szinte demó-jellege van (különösen Taylor dalainak, aki már 1977 nyarán elkezdett dolgozni a szólódalain, és az albumra tervezett munkáin), csak a „We Are the Champions” és az „It’s Late” idézi az együttes kidolgozottabb stílusát.{{h|Purvis|2007|p=43}}