„Hegység” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  6 évvel ezelőtt
a
a (Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1034981 adatába)
[[Fájl:RockyMountains.jpg|bélyegkép|A Sziklás-hegység Észak-Amerikában]]
 
A '''hegység''' földfelszín főleg hegyekből és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része (vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a [[dombság]]októl, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például [[Magyarország]]on a kb. 442 m-g emelkedő [[Villányi-hegység]]et és a 352 m-re magasodó [[Velencei-hegység]]et is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság.
 
Hegységek szabdalják [[Ázsia]] területének 54%-át, [[Észak-Amerika]] felszínének 36%-át, [[Európa]] 25%-át, [[Dél-Amerika]] domborzatának 22%-át, [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] vidékeinek 17%-át és [[Afrika]], a fekete kontinens 3%-át. Összesen a [[Föld]] felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek, tehát minden tizedik ember hegységben lakik. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.
== Jellemzőik ==
 
Mivel a hegycsúcsok jelentősen kiemelkednek környezetükből, a [[magashegységek]]ben gyakoriak a [[gleccser]]ek, jellemző a [[jégerózió]] ez hozza létre a hegycsúcsok klasszikus piramisszerű formáját. A gleccserek végében morénatavak alakulnak ki; a térszín további emelkedésével ezek befagyhatnak: [[Bhután]]ból mintegy 3000 befagyott hegyi tavat írtak le.
 
A a hegység lába és a hegycsúcs éghajlati viszonyai nagyon különbözőek lehetnek, az éghajlatban és a növényzetben úgynevezett [[hegyvidéki övezetesség]] alakul ki. A csúcsok magashegyi élettereit az alacsonyabb térszínek [[biom]]jai elzárják egymástól; úgynevezett [[égsziget]]ek alakulnak ki. A [[felhőerdő]]k olyan, a hegységek lejtőin kialakuló erdők, amelyek vízutánpótlásukat a levegő [[páratartalom|páratartalmát]] megkötve szerzik be.
== Földtani felépítésük ==
 
A hegységek többsége a [[kőzetlemez]]ek ütközésének eredményeként keletkezik a felgyűrődő gerincek lefutása a lemezhatárokkal párhuzamos. A hegységképződés nem folyamatos, hanem a földtörténet viszonylag rövidebb időszakaiban jellemző.
 
[[Tűzhányók]] működése gyakran kíséri a hegységképződést; de vulkánok kialakulhatnak a [[litoszféra]]lemezek belsejében is; leggyakrabban az úgynevezett [[köpenyoszlopok]] (köpenycsóvák) tetején (Horváth, 2006).