„Kvantummechanika” változatai közötti eltérés

a
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.59.185 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére)
== Matematikai formalizmus ==
 
A kvantummechanika szigorú, formális matematikai felépítésében, mely többek közt [[Paul Dirac]] és [[Neumann János]] nevéhez fűződik, a kvantummechanikai rendszerek lehetséges állapotait egységvektorokkal ''(„állapotvektorok”)'' reprezentáljuk, melyek a [[komplex szám|komplex]] [[szeparábilis metrikus tér|szeparábilis]] [[Hilbert-tér]] egységgömbjét alkotják (az ''„állapotteret”)''. A Hilbert-tér pontos meghatározása az adott fizikai rendszertől függ, például ha egy elektronburok elemeinek a tér adott pontjában való tartózkodási valószínűségét, az elektronfelhő „intenzitását” akarjuk leírni, akkor célszerű a [[négyzetesen integrálható függvény]]ek Hilbert-terét használni ennek leírására, míg egyetlen elektron spinjének állapotterét pusztán két komplex sík direkt szorzata is leírhatja.
 
A kvantumállapotok időbeli változásait nem relativisztikus esetben a [[Schrödinger-egyenlet]] – másodrendű differenciálegyenlet –, relativisztikus esetben a [[Dirac-egyenlet]] – elsőrendű differenciálegyenlet – írja le, melyben a [[Hamilton-függvény]], a rendszer összenergiáját leíró operátor felelős az időbeli változásért (a Dirac-egyenlet csak a feles spinű részecskéket írja le).
46

szerkesztés