Wikipédia

„Scherzo zongorára és zenekarra (Bartók)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''''Scherzo zongorára és zenekarra''''' (Op. 2, Sz. 28, BB 35) című művét [[Bartók Béla]] 1904-ben írta. A darab Bartók életében nem is hangzott el (a mű (A zenekar hozzáállása miatt) –, pedig a szerző komoly reményeket fűzött ahozzá. darabhoz –,A amelyetművet [[Denijs Dille]] fedezettfedezte fel a szerző hagyatékában, és rendezettő rendezte sajtó alá [[1961]]-ben. Ebben az évbenEkkor volt a ''Scherzo'' első nyilvános előadása is a [[Magyar Rádió]]ban, [[Lehel György]] vezényletével. A zongoraszólót[[zongora]]szólót [[Tusa Erzsébet]] játszotta.▼
Az [[1904]]-ben írt mű a '''[[Scherzo]] [[zongora|zongorára]] és [[zenekar]]ra''' (Op. 2, Sz. 28, BB 35).
 
A mű formája, a ''[[Bartók: Rapszódia zongorára és zenekarra|Rapszódiához]]'' hasonlóan két tételeskéttételes felépítést követ: egy lassú és egy gyors részre tagolódik.▼
▲Bartók életében nem is hangzott el a mű (A zenekar hozzáállása miatt) – pedig a szerző komoly reményeket fűzött a darabhoz –, amelyet [[Denijs Dille]] fedezett fel a szerző hagyatékában és rendezett sajtó alá [[1961]]-ben. Ebben az évben volt a Scherzo első nyilvános előadása is a [[Magyar Rádió]]ban, [[Lehel György]] vezényletével. A zongoraszólót [[Tusa Erzsébet]] játszotta.
 
Maga a [[scherzo]] a gyors részben hallható, ennek előjátéka a lassú szakasz.▼
▲A mű formája, a [[Bartók: Rapszódia zongorára és zenekarra|Rapszódiához]] hasonlóan két tételes felépítést követ: egy lassú és egy gyors részre tagolódik.
 
▲Maga a scherzo a gyors részben hallható, ennek előjátéka a lassú szakasz.
 
''„Táncfantázia, amely hol a maga zenei anyagának verbunkos-csárdás származását hangsúlyozza, hol – a hangszerelés, a beállítás révén – már egy különös, groteszk, reális-irreális világba ragadja hallgatóját. Hogy ez az utóbbi hang inspirálói közé számíthatja [[Richard Strauss]] [[Richard Strauss: Burleske|Burleske]]-jét, de főleg [[Till Eulenspiegel]]jét is, szinte természetes”'' – írja [[Kroó György]].
 
A forma lekerekítését célozza a mű nyitásáúlnyitásául szolgáló klarinét-dallamklarinétdallam visszatérése a Scherzo befejezésénél.
 
A mű jelentőségét így foglalta össze [[Somfai László]]: ''"A„A zongora-zenekari Scherzo nyilvánosságra kerülése óta többen megírták, hogy a "»ma poco variato"« rész egész sor későbbi Bartók-paritúra előfutára. A Két kép-beli Falu tánca robusztus jelenetei, az 1. román táncból hangszerelt zenekari változat, a Négy zenekari darab scherzója, de legfőképpen [[A fából faragott királyfi]] fabáb-kartakterekaraktere és táncanyaga új megvilágításba kerültek azóta, hogy tudjuk, már 1904–1905-ben "»feltalálta"« Bartók művének ezt a rendkívül jellemző barbaro-hangját. Ő bizonyára tisztában volt jelentőségével, s alkalmasint ez magyarázza, hogy megtiltotta a rendetlennek ígérkező bemutató előadást. Hiszen nem a maga pianista képességeinek csillogtatását szolgálta a partitúra! Jószerivel meg sem menthette volna a produkciót, mert a zenekar mellett eltörpült a zongora szerepe."”''
 
==Autográf anyagok==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)”