„Lúgosítás” változatai közötti eltérés

Történelmileg a lúgos étrendet vesekőkőpződés és a visszatérő húgyúti fertőzések megakadályozására alkalmazták az orvosi gyakorlatban, mely azon a tapasztalaton alapult, hogy az étrend képes megváltoztatni a vizelet kémhatását. Évekkel ezelőtt gyakran használták a lúgos étrendet ebből a célból, és a teória szerint a képződő lúgosabb vizelet megakadályozza a kőképződést, és a visszatérő fertőzéseket, mert a lúgos vizelet egyben pusztítja a legtöbb húgyúti kórokozó baktériumot is. Amikor azonban a finomabb analitikai módszerekkel alaposabban kezdték vizsgálni az étrend és a vizelet kémhatásának összefüggésit kiderült, hogy az adott étrend vizelet pH-ra gyakorolt hatása az általánosságoktól eltkintve nem becsülhető kellően potosan. Ez a körülmény a diéta használhatóságát erősen megkérdőjelezte. Ezért aztán idővel az étrend szigorú megváltoztatása helyett gyógyszereket kezdtek el alkalmazni, amennyiben a vizelet lúgosítása felmerült, mint terápiás célkitűzés.<ref>{{cite book|last=Williams|first=Sue|title=Basic Nutrition & Diet Therapy, 11th ed.|year=2001|publisher=Mosby|location=2001|isbn=0323005691|pages=414}}</ref> Mára újabb részletek derültek ki a vese savszekréciós mechanizmusáról, de a túl sok változó miatt még az újabb adatok fényében sem egyszerű a kellően lúgos vizeletet eredményező étrend pontos tervezése. A pontos étrend megtervezéséhez ugyanis precízen kellene ismernünk az összes táplálék minden tápanyag összetevőjét, azok felszívódásának ütemét, amit az egyéni különbségek miatt szinte lehetetlen meghatározni, így a vizelet pH étrenddel történő befolyásolása továbbra is bizonytalan eredménnyel jár.<ref name=Remer>{{cite journal |author=Remer T |title=Influence of diet on acid-base balance |journal=Semin Dial |volume=13 |issue=4 |pages=221–6 |year=2000 |pmid=10923348 |doi= |url=}}</ref>