Főmenü megnyitása

Módosítások

a
[[Fájl:Minorite Church Miskolc03.jpg|bélyegkép|150px|balra|Szószék a templomban]]
 
== Története ==
A területen már a [[15. század]]banszázadban állt [[Szűz Mária]] tiszteletének szentelt [[gótikus]] templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[minoritákMinoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok [[1729]]-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel kezdődtek. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. [[1735]]-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], [[1736]]-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[oltárOltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével [[1743]]-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
 
A területen már a [[15. század]]ban állt [[Szűz Mária]] tiszteletének szentelt [[gótikus]] templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok [[1729]]-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. [[1735]]-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], [[1736]]-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével [[1743]]-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
 
[[Fájl:Kollégium, Minorita zárda (2945. számú műemlék).jpg|bélyegkép|A Minorita rendház épülete]]
Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat állították helyre, majd a tornyokat állították helyre, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. [[1867]]-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel ([[Szűz Mária]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]]). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom [[1982]] óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.
 
[[Fájl:MinorTabletMiskolc01.jpg|bélyegkép|150px|balra|Emléktábla a rendház falán]]
 
67 993

szerkesztés