„I. Szuppiluliumasz hettita király” változatai közötti eltérés

Szuppiluliumasz a keleti és délkeleti hódításait [[Iszuva]] elfoglalásával kezdte. Ez hosszú ideig [[Mitanni]] fennhatósága alatt állt, majd [[hurrik|hurrita]] vezetéssel önállósodott. Mitanni uralkodója, [[Tusratta]] gyakorlatilag harc nélkül adta fel nyugati területeit, de fővárosát Szuppiluliumasz ekkor még nem tudta elfoglalni; [[Vassukanni]] csak valamivel később jutott a kezére. Mitanni legyőzése megnyitotta az utat [[Szíria]] felé, sőt vélhetően [[Asszíria]] is az érdekszférájába került.

 

 

Az özvegy egyiptomi királyné (feltehetőleg Tutanhamon özvegye, [[Anheszenamon]]) írt neki, és férjül kérte Szuppiluliumasz egyik fiát: A király, miután követei jelentették, hogy Egyiptomnak valóban nincs trónörököse, elküldte fiát, [[Zannanza|Cannancát]]. A herceget azonban út közben (gyaníthatóan<ref>[[Rodney Castleden]]: Konfliktusok, melyek megváltoztatták a világot. Ventus Libro Kiadó, 2010. p. 22.</ref> [[Ay]] emberei) meggyilkolták. Szuppiluliumasz bosszúból háborút indított Egyiptom [[kánaán]]i és észak-szíriai szövetségesei ellen, és nagy területet elfoglalt. Seregében azonban fertőző betegséget terjedt el, és a járványban meghalt Szuppiluliumasz, majd utódja, [[II. Arnuvandasz hettita király|II. Arnuvandasz]] is. A betegséget korábban általában [[pestis]]ként határozták meg, és úgy vélték, hogy az egyiptomi foglyok terjesztettek el. Egy újabb feltételezés szerint a [[tularémia]] nevű baktériumfertőzés volt a járvány oka. Ez egy juhokról emberre is terjedő, halálos betegség, a „hettita pestis”.<ref>[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19041 Múlt-kor]</ref>