„Csárdáskirálynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
== A kezdetek ==
1914 tavaszán [[Leo Stein]]<ref>24 évvel volt idősebb Kálmánnál, már befutott
▲1914 tavaszán [[Leo Stein]]<ref>24 évvel volt idősebb Kálmánnál, már befutott vigjáték- és operettíróként volt számontartva.</ref> és [[Béla Jenbach]]<ref>Magyarországi születésű operettíró, aki pályáját színészként kezdte a Burgtheaterben.</ref> azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor egy kis üdülőhelyre vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a [[első világháború|világháború]], és Kálmán abbahagyta a komponálást: ''„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.”'' Egy éves szünet után [[Lehár Ferenc]] tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai [[Bad Ischl]]ben, és végül itt fejezte be az operettet.
A [[bécs]]i bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a [[Johann Strauss-színház]]ban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.
Időközben az eredeti cím is megváltozott,
Az ősbemutató színészei között volt [[Mizzi Günther]], a Csárdáskirálynő, [[Nyárai Antal]], Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón [[Latabár Árpád, id.|Latabár Árpád]] játszotta szerepét.
A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet [[Gábor Andor]] fordította le. Az első előadások ''Csárdáskirályné'' címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy]] – a Király Színház igazgatója – [[Kosáry Emma|Kosáry Emmára]] osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét [[Király Ernő (színész)|Király Ernő]], Stazi grófnőt [[Szentgyörgyi Ida]] alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már [[Szentpétervár]]on mutatták be, ''Sylvia'' címmel. Az angolok és az amerikaiak ''Gypsy Princess'' címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben [[Békeffi István]] és [[Kellér Dezső]] átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves [[Honthy Hanna]] számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából
== Története ==
| |||