„Lepkék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 77 interwiki link migrálva a Wikidata d:q28319 adatába
26. sor:
== Származásuk, elterjedésük ==
 
Legközelebbi rokonaik a [[tegzesek]], de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek tekinthetjük. Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül Magyarországon körülbelül 3500 él ezek körülbelül 45 %-a [[nagylepkék|nagylepke]] ''(Macrolepidoptera)'' és 55 %-a [[molylepke]] ''(Microlepidoptera)''.
 
== Megjelenésük, felépítésük ==
56. sor:
Két pár szárnyuk alakja és mérete (ezzel az egyes taxonok röpképessége) rendkívül különböző; egyes fajok szárnya teljesen hiányzik. A legjobban repülő [[szenderek]] szárnya keskeny és hosszú; az első szárny lényegesen nagyobb a hátsónál. Az általában rosszul repülő, inkább csak csapongó [[nappali lepkék]] szárnyai szélesek; a két szárny mérete közel azonos.
 
A szárnyakat szőrök és jellemzően és zsindelyszerűen átfedő [[kitin]]pikkelyek borítják: ez az úgynevezett „hímpor”, amiről a rend a nevét kapta a ''Lepidoptera'' szó jelentése: pikkelyes szárnyú. Színük széles skálán mozog, ennek fontos szerepe van az udvarlásban. A pikkelyek nemcsak [[pigment]]áltak, de vastagságuktól és elrendeződésüktől, sűrűségüktől, finom lemezes vagy rácsos szerkezetüktől függően különböző [[fizikai szín]]eket produkálnak ([[irizálás]] stb.). Ezt elősegítik a pikkelyekben található különféle [[kutikula|kutikuláris képződmények]]. A fizikai és [[kémiai szín]]ek kombinációi egyes fajokat rendkívül dekoratívvá tesznek. Ha lekopnak róla a pikkelyek, a szárny üvegszerűen áttetszővé válik.
 
A legtöbb lepke két szárnypárját különféle típusú testrészek kapcsolják össze, hogy összhangba hozzák a szárnyak mozgását. Az ilyen szervek ősi formájának a [[kapcsolókaréj]]t ''(jugum)'' tekintik: ez az első szárnyból indul, és a hátsó szárny első részén kialakult redőhöz kapcsolódik. Elterjedtebb és újabbnak tekintett változat az [[akasztó tüske]] ''(frenulum)'': ez a hátsó szárnyból kinyúló, hegyes nyúlvány, amit többnyire keresztben álló szőrök vagy pikkelyek rögzítenek az elülső szárnyhoz. A szabad szárnyú lepkék (ilyenek a tipikus nappali lepkék) szárnyai nem kapcsolódnak egymáshoz.
117. sor:
A lepkék rendszertanát távolról sem tekinthetjük véglegesnek; a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet. Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló.
 
Hagyományosan alakjuk, testtartásuk, illetve életmódjuk sajátosságai alapján osztották őket csoportokra. Ezekről a taxonokról mára kiderült, hogy parafiletikusak; mivel azonban többnyire makroszkóposan jól felismerhető bélyegeken alapulnak, tehát a gyakorlati tájékozódást jelentősen megkönnyítik, sok szakember máig ragaszkodik használatukhoz.<ref>[http://www.agroinform.com/konyvek/Me%C2%ADsza%C2%ADros-Zol%C2%ADtan-es-Szaboky-Csa%C2%ADba-A-magyarorszagi-molylepkek-gyakorlati-albuma/110 Mészáros Zoltán és Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma ismertető]</ref>
 
Az egyik legáltalánosabb rendszerben két nagy csoportra, a [[nagylepkék]]re ''(Macrolepidoptera)'' és a [[molylepkék]]re ''(Microlepidoptera)'' osztották őket. Egy másik felosztás a két szárnypár kapcsolódása alapján [[kapcsolókaréjosok]]ra (''Jugata'' alrend), illetve [[kapcsolókaréj nélküliek]]re (''Frenatae'' alrend) tagolja őket. Hasonképpen általánosan elfogadott az [[éjszakai lepkék|éjszakai]] és [[nappali lepkék]] ''(Rhopalocera)'' megkülönböztetése
130. sor:
 
== Jegyzetek ==
* {{források}}
 
* {{források}}
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepkék