„Endre László” változatai közötti eltérés

2 362 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
a
kieg.
a (kieg.)
Címke: HTML-sortörés
{{Vezető infobox
| név = Endre László
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| állam = a [[Belügyminisztérium]]
| sorszám =
| megnevezés = közigazgatási államtitkára
| terminus kezdete = [[1944]] április
| terminus vége = [[1944]] augusztus
| alelnök =
| helyettes =
| előd =
| utód =
| állam2 = [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]]
| sorszám2 =
| megnevezés2 = alispánja
| terminus kezdete2 = [[1938]]
| terminus vége2 = [[1944]]
| előd2 =
| utód2 =
| születési dátum = [[1895]]. [[január 1.]]
| születési hely = [[Abony]]
| halálozási dátum = [[1946]]. [[március 28.]] {{életkor-holt|1895|1|1|1946|3|28}}
| halálozási hely = [[Budapest]]
| házastárs =
| párt = • Fajvédő Szocialista Párt<br />• Nemzet Akaratának Pártja<br />• Nyilaskeresztes Párt
| foglalkozás = jogász
| vallás =
| aláírás =
| lábjegyzet =
}}
'''Endre László''' ([[Abony]], [[1895]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[március 28.]]) [[faji megkülönböztetés|fajvédő]] politikus, belügyi államtitkár.
 
== Élete, pályafutása ==
Harcolt azAz [[első világháború]]ban [[1915]]-től huszártisztként vett részt,<ref aholname="autogenerated1">Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 202. p.</ref> többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, [[Vitéz (katona)|vitézi]] címet kapott.<ref name="autogenerated2">[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content Endre László] holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)</ref> [[1918]]-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.<ref name="autogenerated1" /> 1919-ben [[Temesrékas]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]], ahol.<ref name="autogenerated3">[[1923]http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03750.htm Endre László]-ban főszolgabíróváa Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: vált2008. Tevékenyenoktóber részt4.)</ref> vettA aTanácsköztársaság nyíltbukása ésután titkosrészt vett ellenforradalmi szervezetek,<ref name="autogenerated1" /> – mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban.– terrorakcióiban, [[1921]] őszén pedig – [[Prónay Pál]] mellett, résztaz vettún. [[Rongyos Gárda]] oldalán<ref name="autogenerated3" /> – a [[Burgenland]] elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi harcokbanfelkelésben aza únmaga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. [[Rongyos1923]]-ban Gárda[[Gödöllő]]n oldalánkinevezték főszolgabíróvá, mely tisztséget 15 éven át töltött be. [[1935]]-ben jelent meg könyve ''Hatalom és igazság'' címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.
 
Gróf [[Széchenyi Lajos]]sal együtt<ref name="autogenerated1" /> [[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[19371938]] szeptemberében-ban, miután [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból.<ref name="autogenerated3" /> Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.<ref>[http://www.vacegres.hu/index.php/a-telepueles-multja Vácegres település múltja] URL hozzáférés – 2013. július 1.</ref>
 
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]] áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszterbelügyminisztérium adminisztratívközigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában.<ref name="autogenerated3" /> [[Horthy Miklós]] kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi társa politikai államtitkárával, [[Baky László]]val együtt leváltatni.<ref name="autogenerated1" /> 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.<ref name="autogenerated3" />
 
[[1945]] márciusában [[Németország]]ba menekült, ám amerikai caspatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.<ref name="autogenerated1" /> A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.<ref name="autogenerated2" />
 
== Források==
{{források}}
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03750.htm Endre László] a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)
*[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content Endre László], holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)
 
{{DEFAULTSORT:Endre Laszlo}}