„Izoméria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átdolgozás part1, térizomériáig, folyt.köv. Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor:
[[Fájl:Isomerism_hun.png|450px|thumb|Az izoméria típusai]]
'''Izomériának''' (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezzük azt a jelenséget, amikor egyetlen [[Kémiai_képlet#Molekulak.C3.A9plet|összegképlethez]] több különböző molekulaszerkezet tartozik. Az izoméria kiemelten jellemző a [[szerves kémia|szerves vegyületek]] körében, de számos [[Komplexkémia|komplex vegyület]] esetében is fellép. Az izomer vegyületek kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai rendkívül változatosak lehetnek, ezért célszerű az izoméria típusainak megkülönböztetése.
== Az izoméria típusai ==▼
Konstitúciós izomerek (szerkezeti-, vagy struktúrizomerek) azok a vegyületek, amelyekben az azonos [[Kémiai_képlet#Molekulak.C3.A9plet|összegképlet]] mellett az alkotó atomok kapcsolódási sorrendje (konstitúciója) eltér. A konstitúciós izomerek gyakran különböző funkciós csoportokat tartalmaznak, ezáltal teljesen eltérő molekulák, vagyis jellemző kémiai (pl. reakciókészség), illetve fizikai (pl. olvadáspont, forráspont, oldhatóság) tulajdonságaik semmilyen hasonlóságot nem mutatnak egymással, saját [[Homol%C3%B3g_sor|homológ soruk]] elemeivel állnak rokonságban.
A konstitúciós izoméria további altípusokra osztható a következők szerint:<br />
* funkciós izoméria (pl. [[etanol|etil-alkohol]] és [[dietil-éter]])
* láncizoméria (pl. [[n-Butanol|n-butanol]] és [[izobutanol]])
* helyzetizoméria (pl. [[propanol]] és [[izopropanol]])
* vegyértékizoméria (pl. [[allén]], [[propin]])
===Tautoméria===
{{Main|Tautoméria}}
A tautoméria (gör. 'ταυτόσ' – azonos, 'μέρος' – rész) a konstitúciós izoméria egy típusa, a tautomer vegyületek egymástól egy mozgékony proton (hidrogénatom), illetve a molekulában található kettős kötések helyzetében különböznek. Elkülönítésük egymástól nem mindig lehetséges, ugyanis a két tautomer forma egymással [[dinamikus egyensúly]]ban található, az egyensúly azonban jellemzően valamelyik irányban erősen el van tolódva.
▲=== Térizoméria ===
Még adott konstitúció mellett is előfordul az, hogy különböző molekuláról van szó, ennek oka az eltérő ''térszerkezet''. A különböző térszerkezetű, de azonos konstitúciójú molekulákat sztereoizomereknek, magát a jelenséget pedig idegen szóval sztereoizomériának nevezzük.
A sztereoizoméria azon válfaja, melyben a π-kötés sajátos szerkezete miatt a [[kettős kötés]] körül nincs szabad ''rotáció'' (vagyis a kötésben részt vevő atom nem fordulhat el). A geometriai izoméria kialakulásának feltétele, hogy a kettős kötést hordozó atomhoz különböző ligandumok kapcsolódjanak. A geometriai izomerek fizikai-kémia tulajdonságai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól.
32 ⟶ 33 sor:
A cisz-transz izomereket könnyedén jelölhetjük [[vonalképlet]]tel. Korábbi példánknak két stabilis helyzete létezik, az ún. ''„kád”'' és ''„kisszék”'' változatok.
{{Bővebben|Optikai izoméria}}
Ez a sztereoizoméria másik változata. Királis (aszimmetrikus) molekulák esetében lehetséges, például, ha szénatomhoz négyféle különböző ligandum tartozik. A királis molekulák konstitúciója azonos, konformációi pedig eltérhetnek.
44 ⟶ 45 sor:
[[Konfigurációs izoméria]] : konfigurációs izoméria azoknál a vegyületeknél alakul ki , amelyek nem hozhatóak fedésbe tükörképükkel , azaz [[királis]]ak. A [[királis]] molekulát és a tükörképi párját (amelyek nem azonosak) [[enantiomer]]eknek nevezzük.
Az izomerek [[fizika]]i tulajdonságai eltérhetnek. Például az [[izoprén]] [[polimerizáció]]jakor keletkező [[transz helyzet]]ű poliizoprén kemény és rugalmatlan, míg a természetben előforduló cisz izomer (a [[kaucsuk]]) rugalmas és nyújtható. A természetben csak a D-[[monoszacharid]]ok és az L-[[aminosav]]ak fordulnak elő.
| |||