„Máriagyűd” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
német név |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Máriagyűd''' ({{horvátul|Đud}} (szalántai), ''Jud'' (hercegszántói)<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-24 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>, {{németül|Marjud}}<ref>[http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Ungarndeutsche Ortsnamen (Hozzáférés 2013 július 1)]</ref>) [[Siklós]] város településrésze [[Baranya megye|Baranya megyében]], korábban önálló [[község]]. Neve 1934-ig '''Gyűd''' volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz. A 2001-ben mintegy 1500 lelket számláló Máriagyűd híres [[Mária-kegyhelyek|Mária-kegyhely]], búcsújáróhely.
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával [[búcsú]]t tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.
5. sor:
== Története ==
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a [[Római Birodalom]] idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a [[Pécs|Sopianaet]] (a mai [[Pécs]]et) és [[Mursa|Mursát]] (a mai [[Eszék]]et) összekötő út
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu [[kunok|kun]] vezér fiáról kapta. [[I. István magyar király|Szent István király]] az [[1000]] körül [[Pécsvárad]]ra telepített [[bencések|bencés]] szerzetesekre bízta a vidéket, akik [[1006]]-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. [[1148]]-ban [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a [[15. század]]ban [[gótika|gótikus]] stílusban újjáépítették, majd a [[18. század]]ban nagy [[barokk]] stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával [[Moré Fülöp]] pécsi püspök a [[mohácsi csata|mohácsi csatába]] igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. [[1687]]-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a [[Nagyharsányi csata|harsányhegyi csatában]]. A templomot azonban előbb a [[Ortodox kereszténység|görögkeletiek]], majd a [[Kálvinizmus|kálvinisták]] vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
| |||