„Zala György (szobrász)” változatai közötti eltérés

Szabadkőművessége
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szabadkőművessége
11. sor:
Münchenből [[1884]]-ben tért haza [[Budapest]]re, és Epreskert utcai műtermében jeles művek hosszú sorát mintázta meg. Így Szent Benedek szobrát, Von der Tann tábornok síremlékét és számos társadalmi és politikai kitűnőség portréját. Mindezek a művek tisztult ízlésről és a jellemzési képesség nagy fokáról tesznek tanúbizonyságot. Mindezeknél hatalmasabb, meglepőbb volt az a szoborcsoport, amely Máriát és Magdolnát ábrázolta egészen új felfogásban. Az isten anyja magához emeli a lábaihoz boruló szerencsétlen nőt, és a vallás szent igéivel vigasztalja. A rendkívül kifejezésteljes csoport a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán általános feltűnést keltett. Még Zala tanárai meglepődtek, és az akadémia elsőrendű érmét kicsiny jutalomnak találták, és a tanári testület külön elismerését csatolták hozzá. A szoborcsoportot később kiállították a budapesti [[Műcsarnok]]ban is, ahol megkapta a képzőművészeti társulat 200 aranyas művészi díját. [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] és neje, Klotild főhercegnő, akkoriban rendelték meg nála Mária Dorottya főhercegnő arcképét és [[József nádor]] térdelő szobrát az [[alcsút]]i főhercegi kápolna számára.
 
Az [[1885]]-ös országos kiállításon Zala Györgyöt bízták meg a szobrászati csoport rendezésével, egyben ő volt a zsűri előadója. [[Huszár Adolf]] elhunytával a szoborbizottság őt kérte fel az [[Szabadság-szobor (Arad)|aradi vértanúk emlékének]] elkészítésére. Az emlékművet [[1889]]-ben állították fel, és a szoborcsoport egyik alakjával, a ''„Harckészség”''-gel elnyerte a [[Trefort Ágoston]] [[miniszter]] által alapított művészeti nagy aranyérmet is. [[1892]]-ben állították fel honvédszobrát a [[budai vár]]ban. A Demokratia szabadkőműves páholyba 1890-ben vették fel.{{refhely|Berényi 2005}}
 
Következő munkái: a Csukássy-síremlék, amelyért az [[1894]]-es [[antwerpen]]i kiállításon elsőosztályú aranyérmet nyert; [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] gróf [[szarkofág]]ja és Andrássy Ilona grófnő egész alakos szobra a [[tőketerebes]]i mauzóleumban; Andrássy Gyula gróf domborművű mellképe [[Krasznahorka|Krasznahorkán]]; [[Károlyi Gyula]] gróf, Angyelics Germán pátriárka, Horváth Boldizsár, Gajzágó Salamonné, Batthány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, Gyenes László, Rickl Gyuláné, Horváth Zoltán, [[Jókai Mór]], Szana Tamás és [[Kozma Ferenc]] mellszobrai; Beniczky Gézáné, Pekár Imréné és Meczner Józsika síremlékei. Ő készítette ezeken kívül a budai Honvédszobrot, melynek mintáját a [[brüsszel]]i múzeum szerezte meg, a Szabadságszobor első díjat nyert tervezetét és az igazságügyi palota oromzatának [[timpanon]]ját.
69. sor:
* {{MNL|18|768}}
* [[Somorjai Ferenc]]: ''Budapest'' (Panoráma, 2008) ISBN 978 9632 439402
* {{hely|Berényi 2005}} {{CitLib|szerző= Berényi Zsuzsanna Ágnes|cím= Budapest és a szabadkőművesség|hely= Budapest|kiadó= Argumentum|év= 2005}}
 
 
== Jegyzetek ==
78 ⟶ 80 sor:
[[Kategória:Magyar szobrászok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória: Magyarországi szabadkőművesek]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
[[Kategória:1858-ban született személyek]]