„Izoméria” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átdolgozás part2, térizoméria, folyt. köv. Címke: HTML-sortörés |
átdolgozás part3, jelentőség is // linkek be, források be |
||
51. sor:
==Térizoméria==
{{Main|Optikai izoméria}}
A térizoméria (sztereoizoméria) az izomériának az a típusa, amikor az azonos konstitúciójú vegyületek alkotóinak egymáshoz viszonyított térbeli helyzetében különböznek egymástól a molekulák.<br />
* ''Konfigurációs izomereknek'' nevezzük azokat a vegyületeket, ahol egyetlen atom, illetve egy gátolt rotációjú kötés körüli viszonylagos térbeli elrendeződés okozza az izomériát. A konfigurációs izoméria két további altípusa
** a geometriai, illetve
** az [[optikai izoméria]].
* ''Konformációs izomerek'' azok a vegyületek, ahol egy szabadon forgó egyszeres kötés körül változik a molekula alkotórészeinek viszonylagos helyzete. Az egyszeres kötés rotációjának alacsony energiagátja miatt ezek az izomerek rendszerint szobahőmérsékleten is gyorsan egymásba alakulnak, ezért elválasztásuk nem lehetséges.
77 ⟶ 78 sor:
** Az ''anomerek'' is epimerek, ez a kifejezést a cukrok gyűrűs formái esetén használatos, az anomer vegyületek a [[Hidroxilcsoport#Glikozidos_hidroxilcsoport_keletkez.C3.A9se|glikozidos hidroxilcsoport]] helyzetében térnek el egymástól.
==
Az izoméria, különösen a térizoméria nem mindig jelent nagy különbséget a molekulák szerkezetében, mégis elhanyagolhatatlanul fontos és megkerülhetetlen része a szerves kémia tárgyalásának az izoméria típusainak részletes bemutatása. A legapróbb különbségek, melyek a kiralitásból adódnak, is fontosakká válnak, ugyanis maga sz élő természet királis: az enzim-[[Enzim_szubsztrát|szubsztrát]] viszonyt úgy szokás leírni, mint a zár és a kulcs kapcsolatát, s mint ahogy akármelyik kulcs nem nyitja a zárat, illetve a jobbkezes kesztyű sem illik a bal kézre, úgy az enzimek is csak a megfelelő térszerkezetű molekulákon képesek kifejteni a hatásukat.
A természetben a szénhidrátok (cukrok), illetve a fehérjék felépítésében résztvevő aminosavak szisztematikusan csak egyféle sztereoizomer alakjában fordulnak elő, s a sejtek nem is tudnák hasznosítani a természetes vegyületek tükörképi párjait. Van olyan cukor, amelynek természetes formája édes, sztereoizomerei azonban íztelenek, vagy egyenesen keserűek; számos bonyolult szerves vegyület megfelelő térszerkezetű formája vitaminhatást fejt ki, azonban sztereoizomereik hatástalanok.
Így tehát például a gyógyszerek vagy bármilyen más anyag laboratóriumi előállításánál szükséges azoknak az eljárásoknak a feltárása és alkalmazása, amelyekkel szelektíven a keresett biológiailag aktív sztereoizomer forma állítható elő, hiszen ilyen eljárások hiányában a gyógyszermolekulát enantiomerjével párhuzamosan előállítva mindössze fele hatékonyságú szerekhez juthatnánk. A sztereoszelektív kémiai szintézisek kutatása és fejlesztése pedig elképzelhetetlen a vegyületek pontos konstitúciójának ismerete nélkül. Ma már fejlett képalkotó módszerekkel "lefényképezhetők" a molekulák, tehát egyre több és pontosabb információt szerezhetnek a kutatók.
== Forrás ==
* Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire
* Kajtár Márton: Változatok négy elemre I.
* Dr. Bódis Jenő: Szerves vegyületek izomériája (itt: http://mek.oszk.hu/01100/01106/01106.pdf, 111. old.)
* Varga Szilárd (szerk.): Szerves kémiai összefoglaló (itt: http://olimpia.chem.elte.hu/evek/2011/aktual/szerves_abra.pdf)
{{DEFAULTSORT:Izomeria}}
| |||