„Városlőd” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: törölt bekezdés vissza |
||
33. sor:
A bronzkorban már lakott település volt. A község határában működött [[1346]] és [[1554]] között a gazdagságáról híres [[lövöldi karthauzi kolostor]].
Mátyás király híres könyvtárnak kincse egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi corvina volt. 1480. január 25-én Beatrix királyné és Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi)karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett [[Lövöldi Corvina|Lövöldi Corvinát]], amelyet ma az [[Esztergomi bazilika|esztergomi Székesegyház]] könyvtárában őriznek.
A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség. Gróf Eszterházy Imre
a római katolikus Szent Mihály templomot. A torony csak 20 évvel később épül.
▲A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség. Gróf Eszterházy Imre Püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra Bajor és Cseh nyelvterületről érkeztek. A település neve Pille (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent.) Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton Püspök 1747-50 között megépíti, megépítteti ezt a nagy templomot. A torony csak 20 évvel később épül.
Az 1962-ben kezdődő kultúrház alapozási munkálatainál jelentős falmaradványok kerülnek elő. A kirendelt Német Péter régészhallgatónak feltűnik, hogy Városlődön sokkal nagyobb a templom, mint a környező településeken, amit semmi nem indokol. Megkutatva a falat, bejárva a padlást, nagy biztonsággal megállapította, hogy a mai templom déli fala és a szentély mögötti fal teljes magasságig a régi kolostortemplom fala. Ezt „pótolták, egészítették ki az akkori templomépítők. Szerencsére a kolostorrobbantás kevésbé volt sikeres, így a maradhattak meg ezek a falak. Büszkeségünk az Országos védettség alatt álló főoltár Schmidt Ferenc mester kiváló munkáját dicséri. Középen a templom és a falu védőszentje Szent Mihály, ahogy legyőzi a sátánt. Balról és jobbról két király Szent István és Szent László szobra látható. Feljebb középen a szobor Szent Imre herceget ábrázolja. Fent Szűz Mária mennybemenetele felhők fölött az angyalok gyűrűjében. Középen a latin felirat: Ki olyan, mint az Isten. Olvasható. Ezt a főoltárt eredetileg a veszprémi székesegyházba rendelték. Bizonyítja, hogy a tagoltsága a veszprémi szentély ablakaihoz igazodik. Valamilyen oknál fogva mégiscsak ide került.
Van még egy hasonlóan szép szószékünk is. Három mellékoltár Jézusszíve,,és Mária szíve oltár. Ezek később készültek. A Lurd-i Szűz oltára eredetileg ajtónyílás volt. Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették 2011-ben lett nagy összefogással felújítva. A toronyban három harang lakik egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os ez utóbbi a lélekharang.
| |||