Bacon mind a [[reneszánsz]]hoz, mind az [[újkor]]hoz kapcsolható filozófus (Boros, 2011). Ő fogalmazta meg először, hogy tudományos igényű munkát csak több tudós összehangolt erőfeszítésével lehet művelni. Ez a hozzáállás mára kiemelkedően fontossá vált. Szerette volna megreformálni a tudományosságról való gondolkodást, egy nagy hatrészes mű keretein belül, melynek címe ''„A tudományok nagy megújítása”'' (Instauracio magna scientiarium) lett volna, ez azonban soha nem készült el. A hat részeshatrészes mű, második része az egyik legismertebb műve, ami a ''Novum Organum'' (1620) címet viseli. A könyv megnevezése valójában reflektálás [[Arisztotelész]] ''Organum'' című művére, melyben a tudományos módszer akkori alapjait fektette le. A műben Bacon rámutat az eddigi tudományos próbálkozások hiányosságaira és megnevez egy új, véleménye szerint az egyetlen járható utat. Bevezeti a „valódi indukció” fogalmát. A tudomány célja, hogy kiváltsa a természeti hatásokat. Ha a jelenségek okait ismerjük, és a megfelelő módon rendezzük a természeti tárgyakat, akkor a magunk szándéka szerint késztetjük a természetet arra, hogy a megfelelő okozatot létrehozza. Továbbá fontos számára, hogy a tudós elméje tiszta, előítéletektől és előfeltevésektől mentes legyen, hiszen ezek befolyásolhatják a vizsgálatból nyert következtetéseket, illetve az elméletalkotást (Boros, 2011).