„Empirizmus” változatai közötti eltérés

[[George Berkeley]] már a felvilágosodás korához tartozó filozófus, végzettségét tekintve [[teológus]] (Boros, 2011). Észreveszi, hogy a [[matematika|matematikában]] is igen sok a fogalmi tisztázatlanság, és úgy véli, a matematika sem kevésbé irracionális, mint a szellemtudományok módszertana, így helytelen csak ez utóbbit elvetni. Úgy véli, önmagában az érzékeink nem képesek elvezetni bennünket a valósághoz, hiszen nincs bennük semmi természetes geometria. Amit matematikai következtetésnek gondolunk, gyakran tapasztalatok sorozatára épülő, az indukcióhoz nagyon hasonló „következtetési” forma. Az egyetlen érzék, amely a valóságot mutatja meg, a [[tapintás]]. Fő műve a ''„Tanulmány”'' címet viseli. Ellentétben Locke-kal, úgy véli, nem léteznek absztrakt [[Platón|ideák]]. Ezek ugyanis úgy képződnének, hogy el kellene vonatkoztatnunk az alattuk lévő ideák partikuláris jegyeitől, ez azonban nem lehetséges, nem tudunk elképzelni egy oldalak és szögek nélküli háromszöget (Biris, 2011).