„Országgyűlési választások a Magyar Népköztársaságban” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
233. sor:
 
=== 1985 ===
Az 1985-ös országos és általános (tanácsi és parlamenti) választásokat [[június 8.|június 8-án]] rendezték meg. Különlegességét a [[Kádár-rendszer]] (és kelet-európai és szovjet szocializmus általános) hanyatlása adta, ami már az 1980-as évek elejétől egyre inkább gyorsult, ésill. vált láthatóvá, és amivel párhuzamban jelent, megmajd éserősödött erősödöttmeg a [[demokratikus ellenzék]].
[[Fájl:Szűrös Mátyás.jpg|right|thumb|200px|[[Szűrös Mátyás]], a Magyar Népköztársaság utolsó országgyűlésének [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|utolsó elnöke]] ]]
Ekkorra már a párton belül is indulhattak reformkezdeményezések. 1981-ben a [[Beszélő]] megalapításával beindult az ellenzéki sajtó is, igaz kezdetben még [[szamizdat]]ként (azaz illegálisan). Az 1983. évi III. törvényben az addig lehetőségként élő többes jelölés intézményét kötelezővé tették és a Hazafias Népfront két hivatalos jelöltjén kívül lehetővé tették más jelöltek indítását is<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8541 1983. évi III. törvény] az Országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, 1000év.hu</ref>. Az ellenzékiek ebben komoly lehetőséget láttak, hogy belülről változtathassák meg a rendszert, s a 352 egyéni képviselői helyre összesen 766 jelöltet indítottak. A rendszer saját vezetőinek bebiztosítása érdekében újra bevezette az 1966-ban eltörölt országos listát is, amire a 35 legfőbb kommunista vezetőt rakták fel, így alakítva ki a 387 fős parlamenti létszámot.