Főmenü megnyitása

Módosítások

a
WPCleaner v1.27b - Fixed using WPM:E - [064] Wikilink azonos szöveggel és céllal
Az [[Első világháború|I. világháborúban]] teljesített hosszú [[front (harcterület)|frontszolgálata]] alatt szerzett tapasztalatai és súlyos sebesülése számos gondolatot ébreszt benne, s ezeket verseiben adta közre, ''Erdély felől'' című kötetében (1916). Kifejezi az egyszerű közkatonák szenvedéseit (''[[Székelyek|Székely]] katona keserves éneke,'' ''Ének a jó katonáról,'' ''Fejetlen katonák balladája'').
 
Részt vett az [[Őszirózsás forradalom|1918-as forradalomban]], a forradalmak után pedig az erdélyi magyar irodalmi élet és az erdélyi magyar sajtó megszervezésével foglalkozott. Már 1918-ban alapítója és szerkesztője az ''[[Új Erdély|Új Erdély]]'' című folyóiratnak. Az [[1920-as évek|1920-as]] és az [[1930-as évek]]ben erdélyi újságoknál, a [[kolozsvár]]i Vasárnapi Újságnál, a [[Keleti Újság]]nál, az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzéknél]], a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapoknál]] munkatárs vagy szerkesztő.
 
Versei (Nyári délután Egeresen, 1924; Ki kell mondani, 1930) még mindig Ady hatásáról is vallanak, de a sok újságírás, a sok szerkesztés, az erdélyi irodalmi közösségekben való lét, az egyre kilátástalanabb út meghozza az ő egyéni hangját (''Toronyépítők Bábelnél'', ''A mindenek dala'').
276 096

szerkesztés