|
[[Fájl:Lányi Antal.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Lányi Antal]]
'''Lányi Antal''' ([[BudapestNagyvárad]], [[18861876]]. [[december 27.]] – Ausztria, [[1936]].) [[magyarok|magyar]] hivatásos katona, repülőkonstruktőr és pilóta.
==Életpálya==
[[Fájl:LanyiLányi Antal-Farman III. biplánja.jpg|thumbbélyegkép|jobbra|250px|Lányi Antal emlékműve a fonyódiBalaton átrepüléséhez használt Farman III. kikötőbenbiplánjával]]
[[Fájl:Lanyi Antal.jpg|bélxegkép|jobbra|250px|Lányi Antal emlékműve a fonyódi kikötőben]]
A magyar motoros repülés a [[Mátyásföldi repülőtér|Rákosmezőn]] indult meg. Elsők között telepedett meg a fa ''hangárvárosba''. A magyar aviatikusok oszlopos tervezője és pilótája volt.
[[1906]]-ban avatták hadapród tiszthelyettessé, [[1908]]-ban hadnaggyá nevezték ki. [[1909]]-ben szolgálatteljesítés közben olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosi felülvizsgálat alapján [[1910]]. [[január 1.|január 1-jével]] mint ''rokkant, népfelkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlant'' két évi időtartalomra ideiglenes nyugállományba helyezték. Ekkor kezdett behatóbban foglalkozni az aviatikával. [[1909]]-ben elkészítette saját kétfedelű siklóját és ezen repült először sikeresen. 1910. augusztus 9-én mintegy 30 métert repült sárkányrepülőgépével, majd repülési rekordot állított fel [[1910Debrecen]] és Nagyvárad között (1912-ben). 1910-ben készítette el az első motoros repülőjét, egy 24 lóerős (LE) Delfosse-motoros biplánt. Ezzel a géppel tanult meg repülni. [[1911]]-ben elkészült a második motoros változat.
A rákosmezei kísérletek hírére [[Nagyvárad]]ról Budapestre jött. Repülőgép vezetői oktatóként szolgált. Lányi volt az első magyar pilóta, aki egy [[Louis Blériot|Blériot]] típusú egyfedelű géppel [[1911]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] a viharos időjárás miatt előbb körbe repülte a Badacsonyt, majd leszállt. Másnap [[augusztus 28.|augusztus 2-án]] {{szám|150}} méter magasan átrepülte a [[Balaton]]t, [[Badacsony]] és [[Fonyód]] között.
[[1912]]-ben tervezte a harmadik, utolsó gépét Rákosmezőn. [[1912]]-ben megvásárolta [[Kutassy Ágoston]] ''Farman'' gépét, abból egy kétülésés megfigyelő hadibiplánt (dupla szárnyú repülőgép) alakított. Új szárnymerevítése, kétüléses zárt törzsével, 50 lóerős ''Gnöme'' motorjával jelentősen eltért az ereteti állapottól. Repülőgép építési költségeit ''Az Est'' lapok támogatták. Ezzel a géppel tette le a pilótavizsgát.
[[1914]]-től az [[első világháború]]ban az UFAG Repülőgépgyár berepülő pilótájaként tevékenykedett. [[1915]]-ben előléptették főhadnaggyá, később századossá. A [[Magyar Pilóták Szövetsége|Magyar Pilóták Szövetségének]] elnöke volt. 1919. május 1-jén az ünnepi repülőbemutatót ő repülte egy Fokker D VI-os típusú géppel. A [[1919Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Hadsereg repülőügyeinek felügyeletével bízták meg. 1919 után, civilként is pilótának és repülő-technikusként jegyezték. 1920-ban családjával együtt [[Ausztria|Ausztriába]] menekült. A Magyar Aero Szövetség kizárta tagjai közül. További sorsa ismeretlen.
==Szakmai sikerek==
* {{cite journal|title=újságcikk|year =1971|journal=[[Repülés (folyóirat)]]|volume =1971. XXIV. évfolyam 4. szám}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09180.htm Mek Oszk]
* [http://iho.hu/hir/repulesi-evfordulok-2011-augusztus IHO]
== Külső hivatkozások ==
*{{cite web|url=http://www.rakosmente.hu/Rakosmente/Keruletunk_tortenete/Rakosmenti_repulok.aspx
[[Kategória:Magyar műrepülők]]
[[Kategória:Magyar pilóták]]
[[Kategória:18861876-ban született személyek]]
[[Kategória:1936-ban elhunyt személyek]]
| 