„Globalizáció” változatai közötti eltérés

{{fő|szabadkereskedelem}}

[[Szabadkereskedelem]] alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, [[vám]]októl és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük. A [[szabadkereskedelem]] közgazdasági indokoltságát elsőként [[David Ricardo]] fejtette ki az [[1817]]-ben megjelent ''A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei'' (On the Principles of Political Economy and Taxation) című művében. Ebben egy absztrakt modell segítségével bebizonyította, hogy a [[szabadkereskedelem]] minden résztvevő ország és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos.

Ez az elmélet a [[komparatív előnyök]] elméleteként vált ismertté. Lényege, hogy az egyes [[termelési tényezők]] előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melynél komparatív előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni.