„Asztma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású [[Béta-2-agonista|béta-2 agonistákkal]], (például [[szalbutamol]]lal) és szájon át szedhető [[kortikoszteroid]]okkal kezelik.<ref name=NHLBI07p214>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=214}}</ref> Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, [[magnézium-szulfát]]ra és kórházi ápolásra lehet szükség.<ref name=NHLBI07p373>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=373–375}}</ref> A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az [[allergén]]ek<ref name="NHLBI07p169">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=169–172}}</ref> és az[[irritáns]]ok elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg.<ref name=GINA_2011_page71>{{harvnb|GINA|2011|p=71}}</ref> Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, [[Béta-2-agonista|hosszú hatású béta-agonisták]] vagy [[Leukotrién receptor antagonista|leukotrien antagonisták]] is használhatók.<ref name=GINA_2011_page33>{{harvnb|GINA|2011|p=33}}</ref> Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte,<ref name=WHO2011/><ref name=GINA_2011_page3/> és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg.<ref name=GINA_2011_page3>{{harvnb|GINA|2011|p=3}}</ref>
 
== Tünetek ==
{| class="wikitable" align="left"
| {{Hallgat|filename=Wheeze2O noise reduced.ogg|title=Asztmás légzés|description=Az asztmás légzés sztetoszkóppal hallható hangja | format = [[Ogg]]}}
35. sor:
A tünetek jelentkezhetnek rövid (percekig vagy órákig tartó) légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor [[légúti fertőzés]]től kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.
 
=== Társult betegségek ===
Vannak betegségek, amelyek gyakran társulnak az asztmához, mint például a [[gastrooesophagealis refluxbetegség]] (GERD), a [[rhinosinusitis]], és az [[obstruktív alvási apnoe]].<ref name=Boulet2009>{{cite journal |author=Boulet LP |title=Influence of comorbid conditions on asthma |journal=Eur Respir J |volume=33 |issue=4 |pages=897–906 |year=2009|month=April |pmid=19336592 |doi=10.1183/09031936.00121308 }}</ref> A lelki zavarok szintén gyakoribbak.<ref name=Boulay2011>{{cite journal|last=Boulet|first=LP|coauthors=Boulay, MÈ|title=Asthma-related comorbidities.|journal=Expert review of respiratory medicine|date=2011 Jun|volume=5|issue=3|pages=377–93|pmid=21702660}}</ref> Így a [[szorongásos zavar]]ok előfordulási aránya 16–52%, a [[hangulatzavar]]oké 14–41% az asztmások körében.<ref name=Andrew2010>{{cite book|last=editors|first=Andrew Harver, Harry Kotses,|title=Asthma, health and society a public health perspective|year=2010|publisher=Springer|location=New York|isbn=978-0-387-78285-0|page=315|url=http://books.google.ca/books?id=nkP8_h_ewLMC&pg=PA315}}</ref> Azt azonban nem lehet tudni, hogy az asztma okozza-e a lelki problémákat, avagy a lelki problémák vezetnek asztmához.<ref>{{cite journal|last=Thomas|first=M|coauthors=Bruton, A; Moffat, M; Cleland, J|title=Asthma and psychological dysfunction.|journal=Primary care respiratory journal : journal of the General Practice Airways Group|date=2011 Sep|volume=20|issue=3|pages=250–6|pmid=21674122}}</ref>
 
== Kiváltó okok ==
Az asztmát a környezeti és genetikai tényezők bonyolult és nem teljesen ismert kombinációja okozza.<ref name=Martinez_geneenvir/><ref>{{cite journal | last=Miller |first=RL | coauthors=Ho SM|title=Environmental epigenetics and asthma: current concepts and call for studies | journal=American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine| volume=177 | issue=6 | pages=567–573 | year=2008 | month=March | pmid=18187692|doi=10.1164/rccm.200710-1511PP | pmc=2267336 }}</ref> Ezek a tényezők - ma még nem ismert mértékben - befolyásolják a betegség súlyosságát, valamint azt, hogy milyen mértékben reagál a kezelésre.<ref>{{cite journal |author=Choudhry S, Seibold MA, Borrell LN "et al." |title=Dissecting complex diseases in complex populations: asthma in latino americans |journal=Proc Am Thorac Soc |volume=4 |issue=3 |pages=226–33|year=2007 |pmid=17607004 |doi=10.1513/pats.200701-029AW |pmc=2647623}}</ref> Úgy gondolják, hogy az asztma jelenlegi gyakoriságát a változó [[epigenetika]]i (nem a [[DNS-szekvenciákkal]] kapcsolatos örökletes) tényezők és a változó életkörülmények okozzák.<ref>{{cite journal|last=Dietert|first=RR|title=Maternal and childhood asthma: risk factors, interactions, and ramifications.|journal=Reproductive toxicology (Elmsford, N.Y.)|date=2011 Sep|volume=32|issue=2|pages=198–204|pmid=21575714}}</ref>
 
=== Környezeti tényezők ===
Az asztma kialakulását és súlyosbodását számos környezeti tényezővel hozzák összefüggésbe, így például az allergénekkel, a levegőszennyezéssel és a környezetben levő egyéb vegyi anyagokkal.<ref>{{cite journal|last=Kelly|first=FJ|coauthors=Fussell, JC|title=Air pollution and airway disease.|journal=Clinical and experimental allergy : journal of the British Society for Allergy and Clinical Immunology|date=2011 Aug|volume=41|issue=8|pages=1059–71|pmid=21623970}}</ref> A [[terhesség]] alatti és [[szülés]] utáni [[dohányzás]] növeli az asztmaszerű tünetek kockázatát.<ref name=GINA2011_p6>{{harvnb|GINA|2011|p=6}}</ref> A [[Közlekedés|közúti forgalom]] által szennyezett levegő, illetve a levegő magas [[ózon]]szintje<ref name=GINA2011_p61>{{harvnb|GINA|2011|p=61}}</ref> összefügg mind az asztma kialakulásával, mind a betegség súlyosbodásával.<ref name=Gold>{{cite journal |author=Gold DR, Wright R |title=Population disparities in asthma |journal=Annu Rev Public Health|volume=26 |pages=89–113|year=2005 |pmid=15760282|doi=10.1146/annurev.publhealth.26.021304.144528 }}</ref> Az épületek belsejében található, a bent tartózkodók által belélegzett [[illékony szerves vegyület]]ek, mint például a [[formaldehid]], szintén asztmát válthatnak ki.<ref>{{cite journal|last=McGwin|first=G|coauthors=Lienert, J; Kennedy, JI|title=Formaldehyde exposure and asthma in children: a systematic review.|journal=Environmental health perspectives|date=2010 Mar|volume=118|issue=3|pages=313–7|pmid=20064771}}</ref> A [[PVC]]ben levő [[ftalátok]]at is összefüggésbe hozták a gyermek- és felnőttkori asztmával <ref>{{cite journal |author= Jaakkola JJ, Knight TL. |title= The role of exposure to phthalates from polyvinyl chloride products in the development of asthma and allergies: a systematic review and meta-analysis|journal= Environ Health Perspect |volume=116 |issue=7 |pages=845–53 |year=2008 |month=July |pmid= 18629304 |pmc= 2453150 |doi= 10.1289/ehp.10846 }}</ref><ref>{{cite journal|last=Bornehag|first=CG|coauthors=Nanberg, E|title=Phthalate exposure and asthma in children.|journal=International journal of andrology|date=2010 Apr|volume=33|issue=2|pages=333–45|pmid=20059582}}</ref>, ugyanígy a nagymértékű [[endotoxin]]kitettséget is.<ref>{{cite journal |author=Liu AH|title=Something old, something new: indoor endotoxin, allergens and asthma |journal=Paediatr Respir Rev|volume=5|issue=Suppl A |pages=S65–71 |year=2004 |pmid=14980246|doi=10.1016/S1526-0542(04)90013-9 }}</ref>
 
Az asztmát a beltéri allergéneknek való kitettséggel, azok belélegzésével hozzák összefüggésbe.<ref>{{cite journal|last=Ahluwalia|first=SK|coauthors=Matsui, EC|title=The indoor environment and its effects on childhood asthma.|journal=Current opinion in allergy and clinical immunology|date=2011 Apr|volume=11|issue=2|pages=137–43|pmid=21301330}}</ref> A gyakori beltéri allergének közé tartozik a [[poratka]], a [[csótány]], az állatok elhalt hámsejtjei, valamint a penész.<ref name=Arshad>{{cite journal|last=Arshad|first=SH|title=Does exposure to indoor allergens contribute to the development of asthma and allergy?|journal=Current allergy and asthma reports|date=2010 Jan|volume=10|issue=1|pages=49–55|pmid=20425514}}</ref><ref>{{cite journal|last=Custovic|first=A|coauthors=Simpson, A|title=The role of inhalant allergens in allergic airways disease.|journal=Journal of investigational allergology & clinical immunology : official organ of the International Association of Asthmology (INTERASMA) and Sociedad Latinoamericana de Alergia e Inmunologia|year=2012|volume=22|issue=6|pages=393–401; qiuz follow 401|pmid=23101182}}</ref> A poratka kiküszöbölésére, jelenlétének csökkentésére tett kísérletek eredménytelennek bizonyultak.<ref name=Gotzsche2008/> Kisgyermekeknél bizonyos vírusos légúti fertőzések, mint például a [[légúti syncytialis vírus]]<ref name=NHLBI07p11>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=11}}</ref> és a [[rhinovírus]], növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.<ref name=M38/> Más fertőzések viszont csökkenthetik a kockázatot.<ref name=M38/>
 
==== A higiéniahipotézis ====
A [[higiéniahipotézis]] elmélete az asztma világszinten megnövekedett gyakoriságát a nem fertőző baktériumokkal és vírusokkal való túl kevés gyermekkori kontaktusra próbálja visszavezetni.<ref>{{cite journal| last=Ramsey | first=CD |coauthors=Celedón JC | title=The hygiene hypothesis and asthma | journal=Current Opinion in Pulmonary Medicine| volume=11 | issue=1 | pages=14–20 | month=January | year=2005 |pmid=15591883 | doi=10.1097/01.mcp.0000145791.13714.ae }}</ref><ref>{{cite journal |last=Bufford | first=JD | coauthors=Gern JE | title=The hygiene hypothesis revisited |journal=Immunology and Allergy Clinics of North America | volume=25 | issue=2 |pages=247–262 | month=May |year=2005 | pmid=15878454 | doi=10.1016/j.iac.2005.03.005}}</ref> Felmerült az az elképzelés, hogy a baktériumokkal és vírusokkal való kevesebb kontaktus oka részben a modern társadalmakra jellemző nagyobb tisztaság és kisebb család lehet.<ref name=Brook2013>{{cite journal|last=Brooks|first=C|coauthors=Pearce, N; Douwes, J|title=The hygiene hypothesis in allergy and asthma: an update.|journal=Current opinion in allergy and clinical immunology|date=2013 Feb|volume=13|issue=1|pages=70–7|pmid=23103806}}</ref> A higiéniahipotézist alátámasztó tények közé tartozik, hogy az asztma jóval gyakoribb a fejlett országokban, illetve kevésbé gyakori olyan farmokon és otthonokban, ahol házi kedvenceket tartanak.<ref name=Brook2013/>
 
A gyermekkori [[antibiotikum]]os kezeléseket összefüggésbe hozták az asztma kialakulásával.<ref>{{cite journal|last=Murk|first=W|coauthors=Risnes, KR, Bracken, MB|title=Prenatal or early-life exposure to antibiotics and risk of childhood asthma: a systematic review.|journal=Pediatrics|date=2011 Jun|volume=127|issue=6|pages=1125–38|pmid=21606151|doi=10.1542/peds.2010-2092}}</ref> A [[császármetszés]]es szülés és az asztma nagyobb (20–80%-osra becsült) kockázata között is kapcsolatot fedeztek fel. Ezt a megnövekedett kockázatot annak tulajdonítják, hogy ezeknek az újszülötteknek a szervezetében nem telepedhettek meg azok a nem kórokozó baktériumok, amelyekkel a szülőcsatornán való áthaladásukkor találkoztak volna.<ref>{{harvnb|British Guideline|2009|p=72}}</ref><ref>{{cite journal|last=Neu|first=J|coauthors=Rushing, J|title=Cesarean versus vaginal delivery: long-term infant outcomes and the hygiene hypothesis.|journal=Clinics in perinatology|date=2011 Jun|volume=38|issue=2|pages=321–31|pmid=21645799}}</ref> Az asztma gyakoriságát összefüggésbe hozták a magasabb életszínvonallal is.<ref>{{cite journal|last=Von Hertzen|first=LC|coauthors=Haahtela, T|title=Asthma and atopy-the price of affluence?|journal=Allergy|date=2004 Feb|volume=59|issue=2|pages=124–37|pmid=14763924}}</ref>
 
=== Genetikai tényezők ===
{| class="wikitable" style = "float: right; margin-left:15px; text-align:center"
|+ A CD14 génterület-endotoxin kölcsönhatás és az asztma kialakulásának összefüggései<ref name=Martinez_CD14 />
68. sor:
Egyes genetikai variánsok csak bizonyos környezeti hatásokkal kombinálódva okozhatnak asztmát.<ref name=Martinez_geneenvir /> Ilyen például a [[CD14]] génterület [[egypontos nukleotid polimorfizmus]]a az [[endotoxin]] (egy baktériumok által termelt méreganyag) hatásával kombinálódva. Az endotoxin többféle, a környezetben megtalálható forrásból származhat, például dohányfüstből, kutyáktól, farmokról. Az asztma kialakulásának veszélye tehát egyaránt függ az illető személy genetikai hajlamától, és attól, hogy szervezete milyen mennyiségű endotoxinnal találkozik.<ref name=Martinez_CD14>{{cite journal |author=Martinez FD |title=CD14, endotoxin, and asthma risk: actions and interactions |journal=Proc Am Thorac Soc |volume=4 |issue=3 |pages=221–5 |year=2007|pmid=17607003 |doi=10.1513/pats.200702-035AW |pmc=2647622}}</ref>
 
=== Kórállapotok ===
Az [[atópiás ekcéma]], [[allergiás rhinitis]] (orrhurut) és asztma hármasát atópiának nevezzük.<ref name="Bolognia"/> Az asztma kialakulására leginkább hajlamosító tényező az, ha valakinek volt már [[atópia|atópiás betegség]]e,<ref name=NHLBI07p11/> ugyanis az asztma sokkal nagyobb gyakorisággal alakul ki az [[ekcémá]]soknál és a [[rhinitis|szénanáthásoknál]].<ref name=GINA2011_p4>{{harvnb|GINA|2011|p=4}}</ref> Összefüggést találtak az asztma, a [[Churg–Strauss szindróma]] (egy autoimmun betegség) és a [[vasculitis]] (érgyulladás) között. Bizonyos típusú [[csalánkiütés]]ek (urticaria) esetén szintén jelentkezhetnek asztmás tünetek.<ref name="Bolognia">{{cite book |author=Rapini, Ronald P.; Bolognia, Jean L.; Jorizzo, Joseph L.|title=Dermatology: 2-Volume Set |publisher=Mosby |location=St. Louis |year=2007|isbn=1-4160-2999-0 }}</ref>
 
75. sor:
Asztmát válthatnak ki egyes [[béta-blokkoló]] gyógyszerek - például a [[propranolol]] - azoknál, akik erre hajlamosak.<ref>{{cite journal|author=O'Rourke ST |title=Antianginal actions of beta-adrenoceptor antagonists |journal=Am J Pharm Educ |volume=71|issue=5 |pages=95|year=2007 |month=October |pmid=17998992 |pmc=2064893 }}</ref> A [[cardioselectiv béta-blokkoló]]k azonban – amelyek csak a szívműködést befolyásolják –, biztonságosnak bizonyulnak azoknál, akik enyhe vagy közepes súlyosságú asztmában szenvednek.<ref>{{cite journal|last=Salpeter|first=S|coauthors=Ormiston, T; Salpeter, E|title=Cardioselective beta-blocker use in patients with reversible airway disease.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|year=2001|issue=2|pages=CD002992|pmid=11406056}}</ref> Szintén gondot okozhatnak a következő gyógyszerek: acetilszalicilsav, pl. Aspirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők, és angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok.<ref>{{cite journal|last=Covar|first=RA|coauthors=Macomber, BA; Szefler, SJ|title=Medications as asthma trigers.|journal=Immunology and allergy clinics of North America|date=2005 Feb|volume=25|issue=1|pages=169–90|pmid=15579370}}</ref>
 
=== Asztmás roham (exacerbáció) ===
Egyeseknél heteken vagy hónapokon keresztül stabil az asztmás állapot, majd hirtelen akut asztmás roham (asztmás exacerbáció) lép fel. A rohamot kiváltó különféle tényezőkre adott reakciók eltérőek lehetnek.<ref name=Baxi2010>{{cite journal |author=Baxi SN, Phipatanakul W |title=The role of allergen exposure and avoidance in asthma |journal=Adolesc Med State Art Rev |volume=21 |issue=1|pages=57–71, viii–ix |year=2010 |month=April |pmid=20568555 |pmc=2975603 }}</ref> A legtöbb esetben többféle anyag is kiválthat súlyos exacerbációt.<ref name=Baxi2010/>
 
90. sor:
A jellegzetes változások közé tartozik az eozinofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) megszaporodása, valamint retikuláris alapmembrán megvastagodása. Krónikus esetben a hörgők simaizomzata megvastagodik, illetve felszaporodnak a nyálkadugók. Az asztma kialakulásában még szerepet játszó sejtek a T limfociták, a makrofágok és neutrofilek. Az immunrendszer más részei is részt vehetnek a betegség kialakulásában, többek között a citokinek, a kemokinek, a hisztamin és a leukotriének.<ref name=M38/>
 
== Diagnózis ==
Bár az asztma jól ismert betegség, nem létezik egy mindenki által elfogadott definíciója. A „Global Initiative for Asthma” (GINA) így definiálja: „az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában több sejt és sejt produktum is szerepet játszik. A krónikus gyulladás összefüggésbe hozható a légutak túlzott aktivitásával, amelynek következtében visszatérően lépnek fel sípoló légzéssel, dyspnoeval, mellkasi szorító érzéssel, köhögéssel járó epizódok főként éjszaka, vagy kora reggel. Ezek az epizódok többnyire kiterjedt, változó mértékű légúti obstrukcióval kapcsolatosak, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés hatására legtöbbször reverzibilis”.<ref name=GINA2011p2 /><ref name=TSZK>[http://www.kk.pte.hu/servlet/download?type=file&id=623 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az asztma diagnosztizálásról, kezeléséről és gondozásáról], 2.1. Az asztma bronchiale definícója</ref>
 
Jelenleg nem létezik a betegséget egyértelműen kimutató teszt, és a diagnózist általában a klinikai tünetek mintázata, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítják fel. Asztmára lehet gyanakodni abban az esetben, ha a beteg kórelőzményében visszatérő köhögés, sípoló vagy nehéz légzés szerepel, és ezek a tünetek testedzés, vírusos fertőzés, allergének vagy légszennyezés következtében súlyosbodnak.<ref name=NAEPP42>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=42}}</ref> A diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkció-vizsgálat támasztja alá. A hat év alatti gyermekeknél a diagnózis felállítása nehezebb, mivel túl fiatalok még a spirométeres vizsgálathoz.<ref name=GINA2011p20>{{harvnb|GINA|2011|p=20}}</ref>
 
=== Spirometria ===
A diagnózis felállítását és a betegség kezelését a [[spirométer]]es légzésfunkció-vizsgálat segíti.<ref name="AAAAIfive">{{Citation |author1 = American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology|title=Five things physicians and patients should question |publisher=American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology |work=Choosing wisely: an initiative of the ABIM Foundation|page=|url=http://choosingwisely.org/wp-content/uploads/2012/04/5things_12_factsheet_AAAAI.pdf|accessdate=August 14, 2012}}</ref><ref name="NIHasthmaguide">{{cite book |author=Third Expert Panel on the Diagnosis and Management of Asthma |title=Guidelines for the diagnosis and management of asthma |year=2007 |publisher=National Heart, Lung, and Blood Institute (US) |url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK7232/ }}</ref> Jelenleg ez a legjobb módszer az asztma diagnosztizálására. Ha a vizsgálat során az első másodpercben kilélegzett levegő mennyisége ([[Forszírozott Expirációs Volumen]], FEV1) több mint 12%-kal növekszik a betegnek adott hörgőtágító szer (pl. szalbutamol) hatására, az alátámasztja az asztma diagnózisát. Ez az érték azonban akár normális is lehet azoknál, akiknek egy ideje már enyhe, rohamokkal nem járó asztmája van. Az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség közötti differenciáldiagnózis felállítását a diffúziós kapacitás mérése segíti.<ref name=M38/> Asztmás betegeknél javasolt egy- vagy kétévente a spirometria elvégzése a terápia hatásosságának nyomon követése érdekében.
 
=== Egyéb módszerek ===
A metakolin provokációs teszt is segítheti az asztma diagnózisának felállítását. A teszt során az egyre nagyobb koncentrációban belélegzett metakolin a légutak görcsös beszűkülését eredményezi az erre hajlamos egyéneknél. A negatív eredményű vizsgálat azt jelenti, hogy az asztma nincs jelen, viszont pozitív esetben nem feltétlenül jelez asztmát.<ref name=M38/>
 
145. sor:
Az asztma súlyosság szerinti osztályozását a tünetek előfordulásának gyakorisága, az erőltetett kilégzés másodperctérfogata (FEV<sub>1</sub>) valamint a kilégzési csúcsáramlás alapján végzik.<ref name=medonline2798/><ref name=Yawn2008>{{cite journal |author=Yawn BP |title=Factors accounting for asthma variability: achieving optimal symptom control for individual patients|journal=Primary Care Respiratory Journal |volume=17 |issue=3 |pages=138–147|hónap=September |year=2008 |url=http://www.thepcrj.org/journ/vol17/17_3_138_147.pdf|archiveurl=http://www.webcitation.org/5nySCf5x8 |archivedate=2010-03-04 |pmid=18264646|doi=10.3132/pcrj.2008.00004 }}</ref> Az asztmát ezen felül besorolhatják az atopikus (környezeti) vagy nem-atopikus (belső) csoportokba, annak alapján, hogy a tüneteket külső, környezeti tényezők, allergének váltják-e ki (atópiás) vagy sem (nem atópiás).<ref name="RobbinsCotran2010">{{cite book |editor1-last=Kumar|editor1-first=Vinay |editor2-last=Abbas |editor2-first=Abul K |editor3-last=Fausto|editor3-first=Nelson |editor4-last=Aster |editor4-first=Jon |title=Robbins and Cotran pathologic basis of disease |publisher=Saunders |edition=8th |year=2010|isbn=978-1-4160-3121-5 |page=688 |oclc=643462931 }}</ref> Bár az asztma besorolását súlyosság alapján végzik, jelenleg nem létezik olyan módszer, amelynek alapján további alcsoportokat lehetne felállítani.<ref name=Moore2010>{{cite journal |author=Moore WC, Pascual RM |title=Update in asthma 2009 |journal=American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine |volume=181 |issue=11 |pages=1181–7 |year=2010 |hónap=June|pmid=20516492 |doi=10.1164/rccm.201003-0321UP}}</ref> Az asztmakutatások egyik legfontosabb célkitűzése, hogy módot találjanak a betegség olyan alcsoportjainak azonosítására, amelyek jól reagálnak a különféle kezelésekre.<ref name=Moore2010/> Bár az asztma krónikus légúti obstrukcióval járó betegség, mégsem sorolják a [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]]hez, mivel utóbbit több betegség, mint pl. a hörgőtágulat (bronchiektázia), idült hörghurut (krónikus bonchitisz) vagy tüdőtágulat (emphysema) következtében kialakuló, túlnyomóan irreverzibilis légúti áramláskorlátozottság jellemzi.<ref name="Self, Timothy 2009">{{cite book|editor=Mary Anne Koda-Kimble, Brian K Alldredge, et al. |author1=Self, Timothy|author2=Chrisman, Cary |author3=Finch, Christopher |title=Applied therapeutics: the clinical use of drugs |edition=9th |location=Philadelphia |publisher=Lippincott Williams & Wilkins |year=2009 |chapter=22. Asthma |oclc=230848069 }}</ref> Ezektől eltérően a légutak obstrukciója az asztma esetében általában visszafordítható, azonban a kezelés híján az idült gyulladás a légutak átalakulása révén a tüdőfunkció visszafordíthatatlan csökkenését is eredményezheti.<ref name=Delacourt2004>{{cite journal |last=Delacourt |first=C|title=Conséquences bronchiques de l'asthme non traité |trans_title=Bronchial changes in untreated asthma |journal=Archives de Pédiatrie |volume=11 |issue=Suppl. 2 |pages=71s–73s|hónap=June |year=2004 |pmid=15301800}}</ref> A tüdőtágulattal (emphysema) ellentétben az asztma a hörgőket érinti, nem pedig a [[Alveolus pulmonis|tüdőhólyagocskákat]].<ref name=Schiffman2009>{{cite web|url=http://www.medicinenet.com/chronic_obstructive_pulmonary_disease_copd/article.htm|title=Chronic obstructive pulmonary disease |first=George |last=Schiffman |date=18 December 2009 |publisher=MedicineNet |accessdate=2 September 2010|archiveurl=http://web.archive.org/web/20100828011049/http://www.medicinenet.com/chronic_obstructive_pulmonary_disease_copd/article.htm|archivedate= 28 August 2010 |deadurl=no}}</ref>
 
==== Asztmás exacerbáció ====
{| class="wikitable" style = "float: right; margin-left:15px; text-align:center"
|+ Az exacerbáció súlyosság szerinti osztályozása<ref name=BTS58/><ref name=OEP>[http://site.oep.hu/prot20110512/34._Az_asthma_bronchiale_diagnosztikajanak_es_kezelesenek_finanszirozasi_protokollja_-_hatteranyag.pdf Az asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése felnőttkorban]</ref>
207. sor:
A perzisztáló asztma nagy légúti funkcióingadozást mutató formáit (angol megnevezése ''brittle asthma'', a.m. rideg, merev asztma) a visszatérő, súlyos rohamok jellemzik. Ennek első típusát az intenzív gyógyszerezés ellenére is igen széles skálán változó csúcsáramlási értékek jellemzik, míg a második típus gyógyszerekkel jól kontrollálható, hirtelen fellépő súlyos exacerbációkkal.<ref name=BTS58>{{harvnb|British Guideline|2009|p=54}}</ref>
 
==== Testedzés okozta asztmás roham ====
A testedzés az asztmás és asztmában nem szenvedő emberek körében egyaránt [[hörgőszűkület]]et válthat ki.<ref name=EIB2012>{{cite journal|last=Khan|first=DA|title=Exercise-induced bronchoconstriction: burden and prevalence.|journal=Allergy and asthma proceedings : the official journal of regional and state allergy societies |yeay=2012|month=Jan |volume=33 |issue=1 |pages=1–6 |pmid=22370526}}</ref> Ez az állapot a legtöbb asztmás esetében fennáll, míg a nem asztmás emberek közel 20%-ánál jelentkezik.<ref name=EIB2012/> A hivatásos sportolók körében inkább az elit sportolókra jellemző, ahol előfordulási aránya igen változó: [[bob]]versenyzők körében 3%, [[kerékpárosok]]nál 50%, míg [[sífutók]] körében 60%.<ref name=EIB2012/> A hörgőszűkület jelentkezését nem befolyásolják az időjárási viszonyok, ámbár előfordulása száraz, hideg idő esetén gyakoribb.<ref name=GINA_2011_page17>{{harvnb|GINA|2011|p=17}}</ref> Úgy tűnik, hogy az inhalált [[béta-2 agonista|β2-agonisták]] az asztmában nem szenvedők sportteljesítményét nem javítják,<ref>{{cite journal|last=Carlsen|first=KH|coauthors=Anderson, SD; Bjermer, L; Bonini, S; Brusasco, V; Canonica, W; Cummiskey, J; Delgado, L; Del Giacco, SR; Drobnic, F; Haahtela, T; Larsson, K; Palange, P; Popov, T; van Cauwenberge, P; European Respiratory, Society; European Academy of Allergy and Clinical, Immunology; GA(2)LEN,|title=Treatment of exercise-induced asthma, respiratory and allergic disorders in sports and the relationship to doping: Part II of the report from the Joint Task Force of European Respiratory Society (ERS) and European Academy of Allergy and Clinical Immunology (EAACI) in cooperation with GA(2)LEN.|journal=Allergy|date=2008 May|volume=63|issue=5|pages=492–505|pmid=18394123}}</ref> mindazonáltal a kitartás és erőnlét szájon át szedett adagok fogyasztásával esetleg növelhető.<ref>{{cite journal|last=Kindermann|first=W|title=Do inhaled beta(2)-agonists have an ergogenic potential in non-asthmatic competitive athletes?|journal=Sports medicine (Auckland, N.Z.)|year=2007|volume=37|issue=2|pages=95–102|pmid=17241101}}</ref><ref>{{cite journal|last=Pluim|first=BM|coauthors=de Hon, O; Staal, JB; Limpens, J; Kuipers, H; Overbeek, SE; Zwinderman, AH; Scholten, RJ|title=β₂-Agonists and physical performance: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials.|journal=Sports medicine (Auckland, N.Z.)|date=2011-01-11|volume=41|issue=1|pages=39–57|pmid=21142283}}</ref>
 
==== Munkahelyi ártalom ====
A munkahelyi körülményekből fakadó, vagy azok következtében súlyosbodó asztma gyakori [[foglalkozási ártalom]].<ref name=Baur2012/> Sok esetet azonban nem jelentenek, vagy nem tekintenek munkahelyi ártalomból eredő betegségnek.<ref>{{cite book|last=Kunnamo|first=ed.-in-chief: Ilkka|title=Evidence-based medicine guidelines|year=2005|publisher=Wiley|location=Chichester|isbn=978-0-470-01184-3|page=214|url=http://books.google.ca/books?id=frYEiHYtOv0C&pg=PA214}}</ref><ref>{{cite book|last=Kraft|first=editors, Mario Castro, Monica|title=Clinical asthma|year=2008|publisher=Mosby / Elsevier|location=Philadelphia|isbn=978-0-323-07081-2|pages=Chapter 42|url=http://books.google.ca/books?id=y9WYwLVn7pgC&pg=PT1185}}</ref> Becslések szerint a felnőttek körében kialakult asztmás esetek 5–25%-a munkahelyi körülményekhez köthető.<!-- <ref name=Baur2012/> --> Mindeddig több száz különböző kiváltó okot sikerült meghatározni, melyek közül a leggyakoribbak az [[isocyanát]]ok, a liszt- és fapor, a [[kolofónium]], a
forrasztásnál használt folyasztószer, [[latex]], állatok közelsége és az [[aldehidek]] jelenléte.<!-- <ref name=Baur2012/> --> A legnagyobb kockázattal járó foglalkozások közé tartoznak azok, ahol [[festékszórás]] szükséges. Súlyosan érintettek továbbá a pékek és az élelmiszerfeldolgozással foglalkozók, az ápolónők, vegyszerekkel dolgozók, állatokat gondozók, [[hegesztők]], fodrászok és fafeldolgozók.<ref name=Baur2012>{{cite journal|last=Baur|first=X|coauthors=Aasen, TB; Burge, PS; Heederik, D; Henneberger, PK; Maestrelli, P; Schlünssen, V; Vandenplas, O; Wilken, D; ERS Task Force on the Management of Work-related, Asthma|title=The management of work-related asthma guidelines: a broader perspective.|journal=European respiratory review : an official journal of the European Respiratory Society|date=2012-06-01|volume=21|issue=124|pages=125–39|pmid=22654084}}</ref>
 
=== Differenciáldiagnózis ===
Számos egyéb megbetegedés is okozhat az asztmáéhoz hasonló tüneteket.<!-- <ref name=NAEPP46/> --> Gyermekeknél ilyenek az egyéb felső légúti megbetegedések, mint például az [[allergiás orrnyálkahártya gyulladás]] és az [[arcüreggyulladás]], amelyeket ugyanúgy tekintetbe kell vennünk, mint a légúti elzáródás egyéb okait. Ezek közé tartoznak: idegen test belégzése, [[légcsőszűkület]], [[laryngotracheomalacia]], [[érgyűrű]]k, a megduzzadt [[nyirokmirigyek]] vagy a szövetmasszák jelenléte a nyakon.<!-- <ref name=NAEPP46> --> Figyelmet érdemlő ok lehet felnőtteknél a [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]], a [[pangásos szívelégtelenség]], a légútban megjelenő csomók, valamint a gyógyszerkészítményekben található ACE-gátlók (ACE = angiotenzin-konvertáló enzim) által kiváltott köhögés.<!-- <ref name=NAEPP46> --> A [[hangszálak rendellenes működés]]e mindkét korosztálynál asztmás tünetekhez hasonló tüneteket produkálhat.<ref name=NAEPP46>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=46}}</ref>
 
A [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]] (COPD) az asztmával egyidejűleg is fennállhat, illetve jelentkezhet a krónikus asztma komplikációjaként. 65 éven felül a legtöbb obstruktív légúti betegségben szenvedő ember asztmában vagy COPD-ben is szenved. Ebben az esetben a COPD ismertetőjegyei a légúti neutrofilák számának megnövekedése, az abnormális mértékben megvastagodott falak és a hörgőkben található simaizom megnövekedése. Mindazonáltal ezek vizsgálatára rendszerint nem kerül sor, mivel a COPD és az asztma kezelésének elvei nagyon hasonlóak: kortikoszteroidok és tartós hatású béta-agonisták alkalmazása, illetve a dohányzás abbahagyása.<ref name=Gibson>{{cite journal |author=Gibson PG, McDonald VM, Marks GB |title=Asthma in older adults |journal=Lancet |volume=376|issue=9743 |pages=803–13 |year=2010 |month=September |pmid=20816547|doi=10.1016/S0140-6736(10)61087-2 }}</ref> Tünetei nagyon hasonlóak az asztmás tünetekhez, összefügg a cigarettafüst nagyobb mértékű belégzésével és az életkor előrehaladtával, a tünetek hörgőtágítók szedése után kevésbé visszafordíthatók, és kevésbé valószínű, hogy a családban korábban előfordult atópia.<ref name=Hargreave>{{cite journal | author1=Hargreave FE |author2=Parameswaran K|title=Asthma, COPD and bronchitis are just components of airway disease |journal=European Respiratory Journal |volume=28 |issue=2 |pages=264–267 |month=August |year=2006|url=http://erj.ersjournals.com/content/28/2/264.full |pmid=16880365|doi=10.1183/09031936.06.00056106 }}</ref><ref name="Applied Therapeutics 2009">{{cite book|author=Diaz, P. Knoell |title=Applied therapeutics: the clinical use of drugs|edition=9th |location=Philadelphia |publisher=Lippincott Williams & Wilkins |year=2009|chapter=23. Chronic obstructive pulmonary disease }}</ref>
 
== Megelőzés ==
Jelenleg nem ismerünk egyértelműen hatásos megelőzési módszert, ész asztma kialakulásának megelőzésére tett lépések hatékonysága nem teljesen bizonyított.<ref name="NHLBI07p184"/> Ezek némelyike ígéretes, mint például a dohányfüst kerülése terhesség alatt és szülés után, a [[szoptatás]], és a közösségekkel - bölcsődében, óvodában vagy nagycsaládban - való gyakoribb érintkezés. Ezek egyike sem bizonyított eléggé ahhoz, hogy orvosilag is javallt lehetne.<ref name="NHLBI07p184">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=184–5}}</ref>
 
237. sor:
Az asztma leghatékonyabb kezelésének az bizonyul, ha azonosítjuk a kiváltó okokat, mint pl.: a [[Dohányzás okozta egészségkárosodás|cigarettafüst]], házi kedvencek, vagy [[aszpirin]] és ezeket eltávolítjuk a beteg közeléből. Amennyiben a kiváltó ok eltávolítása önmagában nem elegendő, gyógyszerkezelés is ajánlott. A megfelelő gyógyszerkészítmény kiválasztása, többek között, a betegség súlyossági fokától és a tünetek gyakoriságától függ. Az asztma-gyógyszereket nagy általánosságban vagy a gyorsan ható, vagy a tartós hatású készítmények kategóriájába soroljuk.<ref name=NHLBI07p213>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=213}}</ref><ref name=BGMA08>{{cite web|url=http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf |title=British Guideline on the Management of Asthma|format=PDF|publisher=Scottish Intercollegiate Guidelines Network|year=2008|accessdate=2008-08-04| archiveurl=http://web.archive.org/web/20080819203455/http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf|archivedate= 19 August 2008 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
 
=== Gyógyszeres kezelés ===
A gyógyszeres kezelés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésére használt gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: a heveny tünetek enyhítésére használt, gyors megkönnyebbülést hozó gyógyszerekre és a tartós szabályozást biztosító készítményekre, melyek a további rohamok megelőzésére használatosak.<ref name="NHLBI07p213">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=560}}</ref>
 
261. sor:
[[Fájl:AsthmaInhaler.jpg|bélyegkép|150px|Tipikus inhalációs berendezés, hosszú hatású hörgőtágító)]]
 
=== Életmód változtatás ===
A kiváltó okok elkerülése kulcsfontosságú az állapot feletti kontroll fokozásában, illetve a rohamok megelőzésében. A leggyakoribb kiváltó okok közé tartoznak az [[allergén]]ek, a füst (dohány- vagy egyéb füst), a légszennyeződés, a nem szelektív béta-blokkolók, és a szulfit tartalmú élelmiszerek.<ref name=NAEPP2007p69>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=69}}</ref><ref name=thomson>{{cite journal |author=Thomson NC, Spears M |title=The influence of smoking on the treatment response in patients with asthma |journal=Curr Opin Allergy Clin Immunol|volume=5 |issue=1 |pages=57–63 |year=2005 |pmid=15643345|doi=10.1097/00130832-200502000-00011}}</ref> A cigarettázás és a [[másodlagos dohányfüst-kitettség]](passzív dohányzás) csökkentheti az olyan gyógyszerkészítmények hatását, mint a pl. a kortikoszteroidok.<ref name=Stap2011>{{cite journal| author=Stapleton M, Howard-Thompson A, George C, Hoover RM, Self TH| title=Smoking and asthma. | journal=J Am Board Fam Med | year= 2011 | volume= 24| issue= 3 | pages= 313–22 | pmid=21551404 | doi=10.3122/jabfm.2011.03.100180}}</ref> A poratka jelenlétét korlátozó intézkedések- ideértve a légszűrést, a poratka elleni vegyszerek használatát, a porszívózást, a különleges ágybetét takarók használatát, stb. – nem befolyásolták az asztmás tüneteket.<ref name=Gotzsche2008>{{cite journal |author=Peter C. Gøtzsche, HK Johansen|title=House dust mite control measures for asthma|journal=Cochrane Database Syst Rev|issue=2 |pages=CD001187 |year=2008 |doi=10.1002/14651858.CD001187.pub3 |pmid=18425868|editor1-last=Gøtzsche |editor1-first=Peter C}}</ref>
 
=== Egyéb lehetőségek ===
Amennyiben az asztma nem reagál a hagyományos gyógyszeres kezelésre, egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak az asztmás rohamok megelőzésére, illetve kezelésére. Az asztmás roham kezelésének lehetőségei közé tartozik:
* [[oxigén]] adagolása az [[Hypoxia|oxigénhiányos állapot]] kezelésére, amennyiben a vér oxigén koncentrációja 92% alá esik.<ref name=rodrigo>{{cite journal |author=Rodrigo GJ, Rodrigo C, Hall JB |title=Acute asthma in adults: a review |journal=Chest |volume=125|issue=3 |pages=1081–102 |year=2004 |pmid=15006973| doi = 10.1378/chest.125.3.1081}}</ref>
275. sor:
Súlyos, tartós asztmában szenvedő betegek esetén, amikor az inhalációs kortikoszteroidok és a hosszú hatású béta-agonisták (LABAs) nem biztosítanak megfelelő kontrollt a tünetek felett, a bronchialis thermoplasztika (tüdő-hőplasztika) alternatíva lehet.<ref>[http://www.diagnozis.hu/az_asztma_kezelesenek_uj_modszere/ Az asztma kezelésének új módszere]</ref><ref name=Bronch10>{{cite journal|last=Castro|first=M|coauthors=Musani, AI, Mayse, ML, Shargill, NS|title=Bronchial thermoplasty: a novel technique in the treatment of severe asthma.|journal=Therapeutic advances in respiratory disease|date=2010 Apr|volume=4|issue=2|pages=101–16|pmid=20435668|doi=10.1177/1753465810367505}}</ref> A módszer lényege hőkontrollált, alacsony energiájú rádiófrekvenciás energialöketek alkalmazása a légcsőben bronchoszkópia során.<ref name=Bronch10/> Bár a beavatkozást követő hónapok során az asztmás rohamok gyakorisága megnőhet, hosszú távon úgy tűnik, hogy sikeresen csökkenti a rohamok gyakoriságát. Azonban az egy éven túli hatások jelenleg nem ismertek.<ref name=GINA_2011_page70>{{harvnb|GINA|2011|p=70}}</ref>
 
=== Alternatív gyógymódok ===
Számos asztmától szenvedő beteg, a más krónikus betegségektől szenvedőkhöz hasonlóan, [[alternatív gyógymód]]okhoz fordul, felmérések szerint a betegek közel 50%-a használ valamilyen alternatív kezelést.<ref name=blanc>{{cite journal |author=Blanc PD, Trupin L, Earnest G, Katz PP, Yelin EH, Eisner MD |title=Alternative therapies among adults with a reported diagnosis of asthma or rhinosinusitis : data from a population-based survey |journal=Chest|volume=120 |issue=5 |pages=1461–7 |year=2001 |pmid=11713120| doi = 10.1378/chest.120.5.1461}}</ref><ref name=shenfield>{{cite journal |author=Shenfield G, Lim E, Allen H |title=Survey of the use of complementary medicines and therapies in children with asthma |journal=J Paediatr Child Health |volume=38 |issue=3 |pages=252–7|year=2002 |pmid=12047692| doi = 10.1046/j.1440-1754.2002.00770.x}}</ref> A legtöbb ilyen alternatív gyógymód hatékonyságára vonatkozóan nincs sok információ. A [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] használatát nem támasztják alá megfelelő bizonyítékok.<ref>{{cite journal | last=Kaur | first=B | title=Vitamin C supplementation for asthma | journal=Cochrane Database Syst Rev | issue=1 | pages=CD000993| year=2009 | pmid=19160185 | doi=10.1002/14651858.CD000993.pub3 | coauthors=Rowe BH, Arnold E | editor1-last=Arnold | editor1-first=Elizabeth | unused_data=coauthorsRowe BH, Arnold E }}</ref> Az [[akupunktúra]] sem javasolt kezelési mód, mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, ami alátámasztja alkalmazását az asztma kezelésére.<ref name="NHLBI07p240"/><ref name=mccartney>{{cite journal |author=McCarney RW, Brinkhaus B, Lasserson TJ, Linde K|title=Acupuncture for chronic asthma |journal=Cochrane Database Syst Rev |issue=1|pages=CD000008 |year=2004 |pmid=14973944 |doi=10.1002/14651858.CD000008.pub2|editor1-last=McCarney |editor1-first=Robert W}}</ref> Az [[Ionizációs légtisztító berendezés|ionizáló berendezések]] használatával kapcsolatban semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy enyhítik az asztma tüneteit vagy jótékony hatással vannak a tüdő működésére. Ez egyformán vonatkozik a negatív és a pozitív ionokat generáló berendezésekre.<ref>{{cite journal|last=Blackhall|first=K|coauthors=Appleton, S; Cates, CJ|title=Ionisers for chronic asthma.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012-09-12|volume=9|pages=CD002986|pmid=22972060}}</ref>
 
A manuális technikák - például az [[Csontkovácsolás|oszteopátia]], a [[kiropraktika]], a fizioterápia és a [[légzésterápia]] - alkalmazásáról az asztma kezelésében szintén nem áll rendelkezésre elegendő információ.<ref name=hondras>{{cite journal |author=Hondras MA, Linde K, Jones AP |title=Manual therapy for asthma |journal=Cochrane Database Syst Rev |issue=2 |pages=CD001002 |year=2005|pmid=15846609 |doi=10.1002/14651858.CD001002.pub2 |editor1-last=Hondras|editor1-first=Maria A}}</ref> A hiperventilláció kontrollálására alkalmazott [[Butejko-féle légzéstechnika]] sikeres lehet a gyógyszermennyiség csökkentésében, de semmilyen hatása nincs a tüdő működésére.<ref name=BGMA08/> Egy amerikai szakértői bizottság úgy találta, hogy alkalmazását nem támogatják a rendelkezésre álló bizonyítékok.<ref name="NHLBI07p240">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=240}}</ref>
 
== Kilátások ==
[[File:Asthma world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|alt=Világtérkép, amelyen Európa sárga, Észak- és Dél-Amerika narancs, Dél-Afrika sötétvörös színnel van feltüntetve|[[Egészségkárosodással korrigált életévek]] az asztma esetében 100 000 lakosonként 2004-ben.<ref>{{cite web|url=http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/estimates_country/en/index.html|title=WHO Disease and injury country estimates |year=2009 |work=World Health Organization|accessdate=November 11, 2009|archiveurl=http://web.archive.org/web/20091111101009/http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/estimates_country/en/index.html|archivedate= 11 November 2009 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
{{Oszlop-start}}
301. sor:
Az asztmás betegek kilátásai jók, elsősorban a betegség enyhe formájától szenvedő gyermekek esetén.<ref>{{cite book |editor1-first=Allan B. |editor1-last=Wolfson |editor2-first=Ann|editor2-last=Harwood-Nuss |title=Harwood-Nuss' Clinical Practice of Emergency Medicine|chapterurl=http://books.google.com/books?id=Idb0Z658lFQC&pg=PT465 |date=September 2009|publisher=Lippincott Williams & Wilkins |isbn=978-0-7817-8943-1 |pages=432–|first1=Michelle J. |last1=Sergel |first2=Rita K. |last2=Cydulka |chapter=Ch. 75: Asthma|edition=5th}}</ref> Az elmúlt évtizedekben a mortalitás jelentősen csökkent a diagnosztizálás és kezelés terén tett előrelépések eredményeképpen.<ref name=NHLBI07p1>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=1}}</ref> Világszerte kb. 19,4&nbsp;millió embernél okoz enyhe vagy súlyos egészségkárosodást (akik közül 16&nbsp;millió alacsony és közepes jövedelmű országokban él).<ref>{{cite book|last=Organization|first=World Health|title=The global burden of disease : 2004 update.|year=2008|publisher=World Health Organization|location=Geneva, Switzerland|isbn=978-92-4-156371-0|page=35|edition=[Online-Ausg.]}}</ref> A gyermekkorban diagnosztizált asztmás esetek felében egy évtized múlva már nincsenek asztmás tünetek.<ref name=El2010/> Bár megfigyelhető a légutak változása, jelenleg nem ismert, hogy ennek hosszú távú hatása hasznos vagy káros.<ref name=Maddox>{{cite journal |author=Maddox L, Schwartz DA |title=The pathophysiology of asthma |journal=Annu. Rev. Med. |volume=53|pages=477–98 |year=2002 |pmid=11818486 |doi=10.1146/annurev.med.53.082901.103921}}</ref> A kortikoszteroidokkal időben megkezdett kezelés eredményesnek látszik a tüdőfunkciók hanyatlásának megelőzésére, illetve visszafordítására.<ref name=beckett>{{cite journal |author=Beckett PA, Howarth PH|title=Pharmacotherapy and airway remodelling in asthma? |journal=Thorax |volume=58|issue=2 |pages=163–74 |year=2003 |pmid=12554904| doi = 10.1136/thorax.58.2.163|pmc=1746582}}</ref>
 
== Epidemiológia ==
[[Image:Prevalence of Clinical Asthma world map - GINA2004.svg|thumb|left|alt=Világtérkép, amelyen Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Dél-Amerika nagy része vörös, Ázsia nagy része sárga, Afrika nagy része szürke színnel van feltüntetve|Az asztma előfordulási aránya országonként 2004-ben
{{Oszlop-start}}
326. sor:
Az asztma előfordulási aránya világszerte jelentősen nőtt az 1960-as évek és 2008 között<ref>{{cite journal |author=Grant EN, Wagner R, Weiss KB |title=Observations on emerging patterns of asthma in our society |journal=Journal of Allergy and Clinical Immunology |year=1999 |month=August|volume=104 |pages=S1–S9 |pmid=10452783 |doi=10.1016/S0091-6749(99)70268-X |issue=2 Pt 2}}</ref><ref>{{cite journal |author=Anandan C, Nurmatov U, van Schayck OC, Sheikh A|title=Is the prevalence of asthma declining? Systematic review of epidemiological studies|journal=Allergy |volume=65 |issue=2 |pages=152–67 |year=2010 |month=February|pmid=19912154 |doi=10.1111/j.1398-9995.2009.02244.x }}</ref>, és az 1970-es évek óta már az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémaként tartják számon.<ref name=M38>{{cite book|first=John F. Murray|title=Murray and Nadel's textbook of respiratory medicine.|year=2010|publisher=Saunders/Elsevier|location=Philadelphia, PA|isbn=1-4160-4710-7|pages=Chapter 38|edition=5th ed.}}</ref> A fejlett országokban az asztma előfordulási arányának növekedése az 1990-es években megállt, a jelenleg tapasztalható növekedést elsősorban a fejlődő országokban előforduló esetek okozzák.<ref>{{cite journal|last=Bousquet|first=J|coauthors=Bousquet, PJ; Godard, P; Daures, JP|title=The public health implications of asthma.|journal=Bulletin of the World Health Organization|date=2005 Jul|volume=83|issue=7|pages=548–54|pmid=16175830}}</ref> A becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának 7%-a,<ref name=Fanta2009/> míg az Egyesült Királyság lakosságának 5%-a szenved az asztmától.<ref name=Anderson2007>{{cite journal | last=Anderson | first=HR | coauthors=Gupta R, Strachan DP, Limb ES | title=50 years of asthma: UK trends from 1955 to 2004 |journal=Thorax | volume=62 | issue=1 | pages=85–90 |month=January |year=2007 |pmid=17189533 | doi=10.1136/thx.2006.066407 | pmc=2111282 }}</ref> Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon az asztma előfordulási aránya 14–15% a teljes népesség körében.<ref>{{cite book|last=Masoli|first=Matthew|title=Global Burden of Asthma|year=2004|page=9|url=http://www.ginasthma.org/pdf/GINABurdenReport.pdf}}</ref>
 
== Története ==
Az asztmát már az [[ókori Egyiptom]]ban is ismerték, kezelésére pedig a ''kyphi'' néven ismert keveréket itták.<ref name="Manniche1999">{{cite book | author = Manniche L |title = Sacred luxuries: fragrance, aromatherapy, and cosmetics in ancient Egypt | pages =[http://books.google.com/books?id=ZCgVdm7UKhIC&pg=PA49 49] | year = 1999 | publisher =Cornell University Press | isbn=978-0-8014-3720-5 }}</ref> Formálisan [[Hippokratész]] sorolta be a légzőszervi megbetegedések közé i.e. 450 körül, és a betegség modern elnevezése is görög eredetű, a "lihegés", "lihegő" görög megfelelőjéből származik.<ref name=M38/> Az ókorban, i.e. 200 körül még azt tartották, hogy legalább részben az érzelmekhez köthető.<ref name=Andrew2010/>
 
332. sor:
 
Az 1930-as és 50-es évek között az asztma a "hét szent [[pszichoszomatikus]] betegség" egyikének számított. A betegséget lelki eredetűnek tartották, és a kezelés gyakran épült pszichoanalízisre és egyéb beszélgetős terápiákra.<ref name="pmid16185365"/> Mivel a pszichoanalitikusok az asztmás zihálást az anyjáért síró gyermek elfojtott kiáltásaként értelmezték, az asztmások esetében különösen fontosnak tartották a [[depresszió]] kezelését.<ref name="pmid16185365">{{cite journal |author=Opolski M, Wilson I |title=Asthma and depression: a pragmatic review of the literature and recommendations for future research |journal=Clin Pract Epidemol Ment Health |volume=1 |page=18 |year=2005|month=September |pmid=16185365 |pmc=1253523 |doi=10.1186/1745-0179-1-18 }}</ref>
 
 
== Lásd még ==
338 ⟶ 337 sor:
* [[Szívasztma]]
 
== Források ==
*{{cite web |author=National Asthma Education and Prevention Program (NAEPP) |url=http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/asthma/asthgdln.pdf | title=Expert Panel Report 3: Guidelines for the Diagnosis and Management of Asthma | format=PDF | work=[[National Heart Lung and Blood Institute]] | year=2007 |ref={{harvid|NHLBI Guideline|2007}}}}
*{{cite web | url=http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf|format=PDF |title=British Guideline on the Management of Asthma | work=[[British Thoracic Society]] | year=2008 (revised 2012)|ref={{harvid|British Guideline|2009}}}}
*{{cite web | url=http://www.ginasthma.org/uploads/users/files/GINA_Report2011_May4.pdf|format=PDF |title=Global Strategy for Asthma Management and Prevention | publisher=Global Initiative for Asthma |year=2011 |ref={{harvid|GINA|2011}}}}
 
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztma