„II. Mihály havasalföldi fejedelem” változatai közötti eltérés

a
Gyermekkoráról nem maradt fenn forrás, ám bizonyosnak tűnik, hogy igen szegény körülmények között nevelkedett. Később vándorkereskedéssel foglalkozott, mellyel anyagilag is gyarapodott, és feleségül vette egy görög származású, befolyásos bojár Doamna Stanca nevű leányát, akitől egy gyermeke született. Apósa segítségével jelentős vagyonra tett szert, és hamarosan elnyerte a craiovai báni tisztséget, mely akkor Havasalföld második legtekintélyesebb méltósága volt. A Havasalföld fejedelme, Alexandru kemény, zsarnoki uralma ellen indult összeesküvés résztvevői Mihályt kívánták megnyerni a mozgalom vezérének, azonban még mielőtt a tényleges lázadásra sor került volna, Mihálynak menekülnie kellett a vajda pribékjei elől. [[Báthory Boldizsár]]nál talált menedéket, aki beajánlotta őt unokaöccséhez, [[Báthory Zsigmond]] erdélyi fejedelemhez. Zsigmond kérésére a szultán [[1593]] végén őt nevezte ki Havasalföld új vajdájává. Mihály hosszú távon gondolkodott, s úgy döntött, a legtöbb támogatást Báthory Zsigmondon keresztül Rudolf császártól kaphatja. [[1595]]. [[május 27.|május 27]]-én elismerte hűbérurának Báthory Zsigmondot.<ref name=katolikus>{{cite web | title = Magyar katolikus lexikon. Havasalföld | publisher = Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara | url = http://lexikon.katolikus.hu/H/Havasalf%C3%B6ld.html | language = magyar | accessdate = 2011-07-18}}</ref> Még ebben az évben a moldvai vajdával együtt csatlakozott a [[VIII. Kelemen pápa]] által 1593-ban létrehozott törökellenes keresztény koalícióhoz ([[Szent Liga (1593)|Szent Liga]]; tagjai között volt a pápai állam, Toscana és Erdély is), ami miatt Szinán nagyvezír még ez évben büntető hadjáratot indított ellene, és elfoglalta [[Bukarest]]et, de [[Gyurgyevó]] mellett az erdélyi csapatok [[Bocskai István]] vezetésével tönkreverték seregét. [[1597]] elején Mihály békét kötött a szultánnal<ref name=katolikus/>, [[1598]]-ban elismerte hűbérurának I. Rudolfot<ref name=katolikus/>, aki ezért 5000 katona zsoldját ígérte.<ref name=katolikus/> Délről a török, északról a lengyel párti moldvai vajda és az új erdélyi fejedelem, [[Báthory András]] szorongatták.
 
A [[Habsburg-ház|Habsburgokat]] támogató Mihály számára az egyetlen kiút [[Erdély]] megtámadása volt. Miután követeket küldött Moszkvába, hogy szükség esetén a cárnál kapjon menedéket, [[1599]]. [[október 15.|október 15]]-én megindította hadait.<ref name=katolikus/> Ehhez közrejátszott az is, hogy a [[Prága|prágai]] Udvari Tanács [[október 4.|október 4]]-én pénzt ígért Mihálynak.<ref name=katolikus/> A közszékelyeket régi szabadságuk ígéretével maga mellé állítva<ref name=katolikus/> a [[sellenberk]]i (Schellemberg) győztes csata után ([[október 28.]]) bevonult Gyulafehérvárra, ahol [[november 26.|november 26]]-án erdélyi fejedelemmé válaszották.<ref name=katolikus/> (Báthory azonban vereségként értékelte a csatát és Moldva felé menekült, de a határ közelében a ráuszított székelyek elfogták és kegyetlen módon meggyilkolták.)
 
Mihály elfoglalta Erdélyt, de katonáit nem tudta féken tartani. Mindennaposak lettek a rablások, erőszakoskodások. A következő évben Moldvát is megszerezte kiűzve onnan a lengyeleket, de a [[kozákok|kozák]] hadaktól vereséget szenvedett és [[Lengyelország]] elleni hadjáratának tervét fel kellett adnia. Ezután azonban az anarchiát megelégelő rendek [[Giorgio Basta]] kassai főkapitányt hívták be ellene. [[1600]]. [[február 9.|február 9]]-én Mihály visszautasította I. Rudolf Erdély átvételére vonatkozó kívánságát.<ref name=katolikus/> A [[Maros]] menti [[Miriszló]] melletti vereségét követően, [[május]]ban betört Moldvába, elűzte a lengyel hűbéres Ieremia Movila vajdát<ref name=katolikus/>, akit [[október 14.|október 14]]-én a lengyel csapatok visszahelyeztek.<ref name=katolikus/> Azonban a [[november 4.|november 4]]-ei árgyasi csatavesztés után Simon Movilát tették meg vajdává.<ref name=katolikus/>
 
Mihály Prágába menekült és itt ismét megnyerte [[Rudolf magyar király|Rudolf]] kegyét. A császár visszaküldte Erdélybe, ahol [[Giorgio Basta]] oldalán harcolt Báthory Zsigmond ellen, és [[Magyargoroszló|Goroszlónál]] [[1601]]. [[augusztus 3.|augusztus 3]]-án egyesült seregük vereséget mért Báthory csapataira. Győzelmük után néhány nappal azonban a generális fölöslegessé vált szövetségesét vallon zsoldosaival megölette.
 
A román történetírás őt tartja Románia megalkotójának, amikor is e szerint - ha csak napokra is - egyesítette Moldva, Havaselve és Erdély "román" vajdaságaiat. Trianonkor ez jogi alapozást jelentett Erdékly elcsatolására a többségivé vált román lakosság létszáma mellett. 19. századi Bronz-szobra a Hohenzollern román királyok palotája előtt áll Bukarestben.
 
[[Fájl:Stema Mihai Viteazul.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Mihai Viteazul címere]]
 
 
=== Gyermekei ===
Névtelen felhasználó