„I. Simeon bolgár cár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
Ezt kihasználva a bizánciak egy erős hadsereget és flottát állítottak fel [[Nikephoros Phokas]] vezetésével. A bizánciak békét ajánlottak Simeonnak, de Simeon nem volt hajlandó békét kötni és támadást indított a bizánciak ellen. VI. Leó a magyaroktól kért és kapott segítséget: a magyar sereg [[Liüntika|Levente]] vezetése alatt végigpusztította Bulgáriát.<ref name=revai/> A hadjárat a mai [[Galaţi]] térségében történt. A bolgárok kétszer is összecsaptak a magyarokkal Észak-[[Dobrudzsa|Dobrudzsában]], de mind a kétszer a magyarok győztek, így Simeon kénytelen volt visszavonni seregeit [[Szilisztra|Szilisztráig]]. Simeon ezután a besenyőkkel szövetkezve végigpusztította a magyarok [[etelköz]]i szállásait, s azokat új haza keresésére kényszerítette ([[895]]).<ref name=revai/> A háborúskodást a [[895]] nyarán megkötött fegyverszünet szüntette meg: ez mind a magyarokra, mind a bizánciakra vonatkozott.
▲A magyarok legyőzését követően még a [[896]]-os év folyamán újabb támadást indított Bizánc ellen, seregeivel egyenesen Konstantinápoly felé véve az irányt. [[Thrácia|Thráciában]] a bolgár sereg egy sietősen felszerelt bizánci hadseregbe ütközött, amelyet a [[Bulgarophygoni csata|bulgarophygoni csatában]] le is győzött. VI. Leó császár csak alkudozások révén tudta megmenteni Konstantinápolyt az ostromtól, évi adó fizetésére kötelezve magát, valamint átadott egy nagy területet a Bolgár Birodalomnak, amely nagyrészt a mai [[Macedónia|Macedóniát]] és [[Albánia|Albániát]] foglalta magába. A két ország közti új határ [[Szaloniki]]től mintegy 20 km-re északra húzódott. Ezen kívül Simeon kiterjesztette befolyását a Szerb Hercegségre is, [[Petar Gojniković]]-ot ismertetve el uralkodónak.
VI. Leó császár [[912]]-es halála után testvére [[III. Alexandrosz bizánci császár|III. Alexandrosz]] került trónra, aki megtagadta Simeonnak az évi adó fizetését, ezzel kiváltva a bolgárok támadását. Mielőtt a bolgár offenzíva megindult volna, Alexandrosz meghalt és helyette VI. Leó fia, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. Konstantin]] került a trónra, aki még kiskorú volt, így helyette [[Nicholasz Mystikosz]] pátriárka vette kezébe az ország irányítását, mint régens. Ő megpróbálta lebeszélni Simeont a hadjárat indításáról, de sikertelenül. A bolgár seregek megindultak és nagyobb ellenállásba sem ütközve, rövid idő alatt elérték Konstantinápolyt. Simeon azonban lemondott a város ostromáról, de cserébe Nicholasz pátriárka kénytelen volt újra beleegyezni az évi adó fizetésébe, beleegyezett, hogy Konstantin Simeon egyik lányát veszi majd feleségül és hivatalosan elismerte Simeont a Bolgár Birodalom cárjának: [[913]]-ban megkoronázta a bolgár uralkodót.<ref name=europa/> Ez azt szimbolizálta, hogy a császári hierarchián belül Simeon maga is a bizánci uralkodóhoz hasonló személy lett.<ref name=europa/>
| |||