„Búrok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
HG (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. Másrészük [[hugenották|francia hugenotta]], vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai [[Belgium]] területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk az időtájt spanyol tartomány volt és mint közismert a spanyol Habsburgok bigott katolikusságuk folytán üldözték a protestánsokat. Ezek összeolvadásaképpen a nyelvükben ötvöződtek a holland mellett a francia, német és fríz elemek, amelyekre az afrikai bennszülöttek nyelvei is hatással voltak, így alakult ki a búr nyelv.
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Oranje Szabadállam]], [[Transvaal Köztársaság]] és [[Natal Köztársaság|Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.)
A brit gyarmatosítók a [[búr háborúk]] ([[1880]]-[[1881|81]] és [[1899]]-[[1902]]) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig [[koncentrációs tábor]]okba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A [[20. század]] elején Dél-Afrika brit dominiumi rangot kapott, és a [[Brit Nemzetközösség]] tagja lett.
|