„Német parasztháború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
 
A befolyásos [[reformáció|reformátor]], [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár [[Thomas Müntzer|Müntzer]] alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt [[Thomas Müntzer|Müntzer]] tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. [[Szászország]]ban ő lett a felkelők vezére. [[Luther Márton|Luther]] minden alkalamat megragadott, hogy fellépjen [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] tanításai ellen. Így született meg a ''Wider die Mordischen und Reubischen Rotten der Bawren'' (''A gyilkoló és rabló parasztok hordái ellen'') című cikke.
 
==Társadalom==
A [[16. században]] a birodalomra a növekvő társadalmi ellentétek voltak jellemzőek: főleg nemesek és parasztok, valamint főnemesek és köznemesek között.
 
A fejedelmek és a főnemesség hatalmuk központosítására törekedtek és igyekeztek függetleníteni magukat a császári hatalomtól. Ebben segítségükre volt a német egyház is. Az arisztokrácia érdekében állt továbbá a köznemesség gyengítése is, amit birtokaik elvételével próbáltak elérni. Ekkor robbant ki [[1522]]-ben a ''lovagok lázadása'' a Rajna-vidéken, amit egy év alatt levertek. A fellázadó kisnemesek ellen összefogtak a [[katolikus]] és a [[protestáns]] fejedelmek.
 
A [[középkor]] végére a köznemesek által képviselt lovagi harcmodor elavult, hiszen a [[gyalogság]] és a [[puskapor]] szerepének növekedése háttérbe szorította őket. Fényűző életmódjuk miatt sokan eladósodtak, birtokaikat elvesztették.
 
==A felkelés kitörése==