„Német parasztháború” változatai közötti eltérés

A [[reformáció]] vezéralakja, [[Luther Márton]] nem állt egyik fél pártjára sem. Elítélte a parasztok ellen elkövetett igazságtalanságokat és a parasztok erőszakos reakcióját is. [[Luther Márton|Luther]] támogatta a gazdaság központosítását és a városiasodást is. Ezzel elidegenítette magától a kisnemesek nagy részét, de megerősítette pozícióját a városi polgárság körében. Szerinte az ember életének értelme a munka: a parasztok dolga a földművelés, a nemeseké és az uralkodó osztályé pedig a béke fenntartása. [[Luther Márton|Luthernek]] ezért is el kellett ítélni a háborút, hiszen a felkelés megtörte a békét. Bírálta azonban a nemesség könyörtelen bánásmódját a felkelőkkel szemben. [[Luther Márton|Luthert]] a felkelésről formált véleményéért gyakran kritizálták.[[Luther Márton|Luther]] minden alkalmat megragadott, hogy fellépjen [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] tanításai ellen. Így született meg a ''Wider die Mordischen und Reubischen Rotten der Bawren'' (''A gyilkoló és rabló parasztok hordái ellen'') című cikke. Itt szó szerint ezt írja:

 

 

A befolyásos [[reformáció|reformátor]], [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár [[Thomas Müntzer|Müntzer]] alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt [[Thomas Müntzer|Müntzer]] tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. [[Szászország]]ban ő lett a felkelők vezére.