3 304
szerkesztés
→Társadalom
MXH (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
MXH (vitalap | szerkesztései) |
||
|
A [[középkor]] végére a köznemesek által képviselt lovagi harcmodor elavult, hiszen a [[gyalogság]] és a [[lőpor|puskapor]] szerepének növekedése háttérbe szorította őket. Fényűző életmódjuk miatt sokan eladósodtak, birtokaikat elvesztették.
A középkori városfejlődésnek köszönhetően a [[Német-római Birodalom]]ban erős városi polgárság alakult ki. A leggazdagabb polgári réteg, a patríciusok adómentességet élveztek és ők viselték a hivatalokat. Jövedelemszerzés céljából gyakran szedtek díjat az utak, hidak vagy kapuk használatáért. Mivel tevékenységüknek senki sem vetett gátat, ezért ez a szűk, de igen vagyonos csoport hamar megerősödött.
A parasztság - elsősorban a [[reformáció]]nak köszönhetően - több jogot követelt magának, mint amennyi eddig volt nekik: szabad vallásgyakorlást, szabad plébánosválasztást, a jobbágyság intézményének megszüntetését, az erdők, rétek és vizek szabad használatát.<ref>http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+kereszt%E9ny+%FAjkor.+Az+egyh%E1z+helyzete+a+reform%E1ci%F3+k%FCsz%F6b%E9n/2.+r%E9sz%3A+A+reform%E1ci%F3+meger%F5s%F6d%E9s%E9nek+folyamata+a+n%E9met+paraszth%E1bor%FA+lever%E9s%E9ig+(1521-1525)</ref>▼
A városi lakosság nagy részét a megerősödő iparosok és kiskereskedők adták. Ők több beleszólást követeltek a város ügyeibe, oly módon, hogy ők is küldhessenek képviselőket a városi tanácsba. Továbbá meg akarták szüntetni az egyház adómentességét.
A városok társadalmának legalsóbb rétegét a városi szegények adták. Ők elsősorban szökött jobbágyok, koldusok, elszegényedett iparosok vagy kereskedők voltak. Általában nem rendelkeztek tulajdonnal.
▲A parasztság - elsősorban a [[reformáció]]
===Sváb Liga===
| |||