„Byte” változatai közötti eltérés

1 128 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
Kisebb átdolgozás, kiegészítések
(forráspótlás)
(Kisebb átdolgozás, kiegészítések)
{{Byte mértékegységek}}
A '''byte''' (vagy ''bájt'') általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorbana [[számítástechnika]] és a [[számítógéptávközlés]]ek terén, de adattípus-elnevezés is. Jelejele '''B''' (nagy [[B]] betű).
A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete [[hardver]]függő volt, később a 8 [[bit]]es szabvány terjedt el, amely 256 (<math>2^8</math>) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az [[ISO 80000]] írja le.
 
==Történet==
A byte-ot mint [[adatmennyiség]]et vagy tárolókapacitást mérő egységet először [[1956]]-ban fogalmazták meg.
A byte-ot mint [[Werner Buchholzadatmennyiség]]et vagy tárolókapacitást mérő alkalmaztaegységet először [[1956]]-ban fogalmazta meg [[Werner Buchholz]], az [[IBM Stretch]] számítógép korai tervezési szakaszában;, ez akkoriban akkormég „1 és 6 [[bit]] közötti méretű adategység”adategységet” értelmébenjelentett.<ref>{{cite határoztaweb meg| (azurl akkori= be-http://archive.computerhistory.org/resources/text/IBM/Stretch/102636400.txt|title= ésTimeline kimenetiof eszközökthe tipikusanIBM 6Stretch/Harvest bitesera darabokban(1956–1961) küldték| publisher = Computer History | date=July 1956|author=Werner Buchholz}}</fogadtákref> az adatot).
A 8 bites byte-ra az év végén tértek át; ez a méret később átszivárgott a cég – valamivel közismertebb – [[IBM System/360]] számítógépébe is.
 
A korai számítógépek különböző [[binárisan kódolt decimális]] ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és [[ASCII]] néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis [[távíró]] kódokat.
A byte egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata.
Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az [[IBM]] kiadta új modelljét, az [[IBM System/360]] számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.
Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.
 
MesszemenőenMa a legelterjedtebbbyte aszéleskörű értelmezése 8 bites egységet jelent, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.
Ez utóbbit például a [[PDP–10]] 36 bites architektúrája használja.
 
==Byte, mint adattípus==
A nyolcbites byte 256 (<math>2^8</math>) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Más byte-méret esetén hasonlóan számolhatunk.
Mint [[adattípus]]sal találkozhatunk vele többek között a [[Pascal (programozási nyelv)|Pascal]] vagy a [[C (programozási nyelv)|C]] [[programozási nyelv]]ben. Az utóbbibanUtóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes ''legalább'' 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
 
==Prefixumok==
Mint [[adattípus]]sal találkozhatunk vele többek között a [[Pascal (programozási nyelv)|Pascal]] vagy a [[C (programozási nyelv)|C]] [[programozási nyelv]]ben. Az utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes ''legalább'' 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
{{bővebben|Bináris prefixum}}
A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az [[SI mértékegységrendszer]]ben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen az előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).<ref>{{CitLib|szerző=IBM |cím=DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY |alcím= |hely= |kiadó= |év= |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/documents/pdf/glossary.pdf |oldal=50}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.whatsabyte.com/ |cím= Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They? |nyelv=angol }}</ref>
Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, ennek használata a szakmában azonban kiadást követő néhány évben nem terjedt el.
 
== Hagyományos prefixumok ==
{|= class="wikitable"
!Megnevezés!!Hagyományos, elterjedt értelmezése!!Szabványos értelmezése!!Eltérés
|-
|kilobyte
|10%
|}
 
Az [[Bináris prefixum|IEC kiegészítése]] itt is érvényes, bár nem terjedt el. A szakma zöme a hagyományos (egyébként nem helyes) értelmezést használja. Ez alól vannak jellemző kivételek:
 
* A lemezterület tárolási kapacitás meghatározásakor a fenti táblázatban szabványosként megjelölt adatot értik, az IBM meghatározása szerint.<ref>{{CitLib|szerző=IBM |cím=DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY |alcím= |hely= |kiadó= |év= |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/documents/pdf/glossary.pdf |oldal=50}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.whatsabyte.com/ |cím= Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They? |nyelv=angol }}</ref>
* A távközlésben a bit előtagjaként használva szabványosan kell érteni, például a 100 Mbit/sec-os hálózatot 100 millió bit per másodperces hálózatnak kell érteni.
 
==Források==