„Putnoki járás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem idevaló részek törlése
pontosabban, infóboxszal
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
{{Magyar járás infobox
A '''Putnoki járás''' [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez]] tartozó [[járás]] [[Magyarország]]on székhelye [[Putnok]].
|név =Putnoki járás
 
|kép =
<!--
|képméret =
{{Magyar település infobox
|képaláírás =
| név = Putnoki Járás
|címer =
| régió = Észak-Magyarország
|régió =
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
|megye =Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Putnoki
|járási székhely =Putnok
| rang = [[járás]]
|települések száma =26
| járási hivatalvezető = Dr. Tanner János András
|városok száma =1
| cím = 3630 Putnok, Kossuht L. út 5.
|nagyközségek száma =
|népsűrűség =48
|népsűrűség forrás =
|terület =391,25
|térkép =
|weboldal =
}}
A '''Putnoki járás''' [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez]] tartozó [[járás]] [[Magyarország]]on 2013-tól, székhelye [[Putnok]]. Területe 391,25 km², népessége 18 834 fő, népsűrűsége 48 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Egy város (Putnok) és 25 [[község]] tartozik hozzá, melyek az [[Edelényi kistérség|Edelényi]], a [[Kazincbarcikai kistérség|Kazincbarcikai]] és az [[Ózdi kistérség]]hez tartoznak.
 
A Putnoki járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1910 és 1961 között, és e fél évszázad alatt különböző megyékhez tartozott.
== Mi az a járás? ==
A ''járás'' a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre.
 
A ''járás''ok sok évszázados múltra tekintenek vissza, 1983 és 2012 között azonban nem léteztek. Ebben az időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és nagyközségkörnyékek (1984–1990) majd a ==kistérség==ek (1994–2012) voltak.
 
Magyarul járásnak nevezik egyes országok bizonyos közigazgatási egységeit, amilyen például Szlovákiában az okres vagy Lengyelországban a powiat. (Hiv.:http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1r%C3%A1s)
 
== Járások Magyarországon ==
A ''járás'' a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat – a vármegye – a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950-1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.
Magyarország közigazgatási beosztása a II. világháború ideje alatt
 
A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt (Horvát-Szlavónországban további 70), a Trianon utáni országterületen 1923-1938 között 150 körüli volt a számuk. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk.
 
Magyarul járásnak neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban is. Ennek az megfeleltetésnek az alapja lehet méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány.
 
A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, 1948-tól csak igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások. (Hiv.:http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1r%C3%A1s)
 
== Járások 2013-tól ==
2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jönnek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, Budapesten pedig kerületenként kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. A járások száma 175, a kerületi hivataloké pedig 23. (Hiv.:http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1r%C3%A1s)
-->
 
== Települései ==
== A Putnoki Járás illetékességi területe ==
{| {{széptáblázat-r}}
!Település!!Rang!!Kistérség<br><small>(2013. január 1.)</small>!!Népesség<br><small>(2012. január 1.)</small>!!Terület<br><small>(km²)</small>
|-
|[[Putnok]]||város||Ózdi||{{számt|6634}}||{{számt|34.72}}
|-
|[[Aggtelek]]||község||Edelényi||{{számt|535}}||{{számt|43.82}}
|-
|[[Alsószuha]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|479}}||{{számt|22.42}}
|-
|[[Bánréve]]||község||Ózdi||{{számt|1271}}||{{számt|6.62}}
|-
|[[Dövény]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|283}}||{{számt|11.65}}
|-
|[[Dubicsány]]||község||Ózdi||{{számt|285}}||{{számt|13.00}}
|-
|[[Felsőkelecsény]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|364}}||{{számt|7.99}}
|-
|[[Felsőnyárád]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|980}}||{{számt|11.67}}
|-
|[[Gömörszőlős]]||község||Ózdi||{{számt|77}}||{{számt|8.77}}
|-
|[[Hét (település)|Hét]]||község||Ózdi||{{számt|493}}||{{számt|3.71}}
|-
|[[Imola (Magyarország)|Imola]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|96}}||{{számt|18.12}}
|-
|[[Jákfalva]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|525}}||{{számt|9.06}}
|-
|[[Jósvafő]]||község||Edelényi||{{számt|235}}||{{számt|21.55}}
|-
|[[Kánó]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|163}}||{{számt|13.78}}
|-
|[[Kelemér]]||község||Ózdi||{{számt|525}}||{{számt|18.81}}
|-
|[[Királd]]||község||Ózdi||{{számt|834}}||{{számt|7.88}}
|-
|[[Ragály (település)|Ragály]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|649}}||{{számt|15.54}}
|-
|[[Sajómercse]]||község||Ózdi||{{számt|221}}||{{számt|11.18}}
|-
|[[Sajónémeti]]||község||Ózdi||{{számt|493}}||{{számt|7.37}}
|-
|[[Sajópüspöki]]||község||Ózdi||{{számt|503}}||{{számt|9.45}}
|-
|[[Sajóvelezd]]||község||Ózdi||{{számt|826}}||{{számt|23.02}}
|-
|[[Serényfalva]]||község||Ózdi||{{számt|970}}||{{számt|19.64}}
|-
|[[Szuhafő]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|141}}||{{számt|16.05}}
|-
|[[Trizs]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|195}}||{{számt|10.25}}
|-
|[[Zádorfalva]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|480}}||{{számt|13.75}}
|-
|[[Zubogy]]||község||Kazincbarcikai||{{számt|577}}||{{számt|11.43}}
|}
 
== Története ==
* Aggtelek
A Putnoki járás első ízben 1910-ben jött létre [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont vármegyében]]. Községeinek egy része 1918-tól csehszlovák uralom alatt ált, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban megerősített. Az 1923-as megyerendezés során [[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye|Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegyéhez]] került, 1938–44 között az ismét önálló [[Gömör és Kishont vármegye|Gömör és Kishont]] része volt, majd 1945–50 között [[Borsod-Gömör vármegye|Borsod-Gömör vármegyéé]], végül az [[1950-es megyerendezés]]kor Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe sorolták. A Putnoki járás 1961. végén megszűnt, községeit ekkor felosztották az [[Edelényi járás|Edelényi]] és az [[Ózdi járás]] között, és a 2013-tól ide tartozó községek 1983-ban, a járások megszüntetése előtt is e két járáshoz tartoztak.
* Alsószuha
* Bánréve
* Dövény
* Dubicsány
* Felsőkelecsény
* Felsőnyárád
* Gömörszőlős
* Hét
* Imola
* Jákfalva
* Jósvafő
* Kánó
* Kelemér
* Királd
* Putnok
* Ragály
* Sajómercse
* Sajónémeti
* Sajópüspöki
* Sajóvelezd
* Serényfalva
* Szuhafő
* Trizs
* Zádorfalva
* Zubogy
 
== Források ==
''A Járás székhelye'': Putnok
* A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról ([http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12107.pdf Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.])
* [http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2012.xls A KSH 2012. évi helységnévkönyve]
{{források}}
 
{{DEFAULTSORT:Putnokijaras}}
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai]]