„I. Frigyes porosz király” változatai közötti eltérés

a (→‎Uralkodása: választófejedelmi herceg)
1674. december 7-én, bátyjának, Károly Emilnek ''(Karl Emil)'' halála után Frigyes megkapta a választófejedelmi hercegi ''(Kurprinz)'' címet.
 
[[1688]]-ban, fiának születési évében meghalt édesapja, így III. Frigyes került a választófejedelmi székbe ''(Kurfürst)''. Kezdetben messzemenően [[Eberhard von Danckelmann]], valamint [[Johann Kasimir Kolbe]] miniszterekre támaszkodott a kormányzásban. Frigyes 1688-ban támogatta [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmost]] [[anglia]]i partraszállásában. [[1688]] és [[1697]] között, támogattaa [[pfalzi örökösödési háború]]ban a [[Franciaország]] elleniellen harcoló [[Nagy Szövetség]]et támogatta.
 
[[1697]]-ben a [[szász választófejedelemség|szász választófejedelem]], [[II. Ágost lengyel király|Erős Ágost]] lengyel király lett, ezért Frigyes is szerette volna megszerezni a királyi címet. Ehhez [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár hozzájárulására lett volna szükség, aki azonban diplomáciai okokból eleinte nem adta meg azt. A porosz hercegség egy része ugyanis a lengyel király felségterülete volt. Végül a [[spanyol örökösödési háború]] kitörésekor, amikor a császárnak szüksége volt a porosz haderőre, megszületett a kompromisszumos megoldás. Poroszország nem lett királyság, de Frigyes felvehette a ''király„király PoroszországbanPoroszországban”'' címet, és Lipót azt is kikötötte, hogy saját magát kell megkoronáznia, azaz nem vehet igénybe egyházi közreműködést. A koronázásra [[1701]]. [[január 18.|január 18-án]] Königsbergben került sor, amikor is Frigyes maga helyezte a saját fejére a koronát. 1701. december 30-án Poroszország belépett a Nagy Szövetségbe. A nagyhatalmak végül a háborút lezáró [[utrechti béke (1713)|utrechti békében]] ismerték el a [[Porosz Királyság]]ot. Ezzel létrejött az első német [[Protestantizmus|protestáns]] királyság.
 
=== Országépítő tevékenysége ===
 
1689 és 1690 között kb. 7000 telepes érkezett a [[Rajnai Palotagrófság|Pfalz]] vidékéről, valamint kb. 1875 [[Svájc]]ból Brandenburga Brandenburgi Választófejedelemség területére.
 
I. Frigyes munkássága kiemelkedő a kultúra területén. 1693-ban egyetemet alapított [[Halle an der Saale|Halle]] városában, hatalmas építkezéseket folytatott Berlinben, felesége javaslatára Berlinbe hívatta [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibnizet]], akivel együtt megalapította a tudományos és szépművészeti akadémiát.
 
1699-ben, Frigyes 42. születésnapján készültek el a Lietzenburgilietzenburgi kastély, a későbbi [[Charlottenburg]] építési munkálatai. A kastély a továbbiakban a király rezidenciájaként működött.
 
1709-ben Frigyes egyesítette [[Berlin]], [[Cölln]], [[Friedrichswerder]], [[Dorotheenstadt]], valamint [[Friedrichstadt]] városait Berlin fejedelmi várossá. (Ezek a területek ma Berlin városrészei.)
 
Hatalmas kiadásai meghaladták az ország kapacitását, a Frigyes által felhalmozott adósságokat fiának kellett törlesztenie.