„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cervus hu (vitalap | szerkesztései)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés)
24. sor:
Gritti [[1529]]-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert [[Magyar Királyság|Magyarország]]on mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti [[Paragli Ibrahim]] [[vezír (török)|nagyvezír]] barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban.
 
Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félreakartafélre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta [[Czibak Imre]] [[Nagyvárad|váradi]] püspököt, akkor [[Erdély]]ben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei [[Majláth István]] vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Gritti fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült.
 
Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti [[Konstantinápoly]]ból [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] titkos jelentéseket küld a [[dózse]] kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az [[1530-as évek]] közepétől megromlott a [[török porta|porta]] és a [[Velencei Köztársaság|tengeri köztársaság]] viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között.<br>
55. sor:
 
=== A vég kezdete ===
[[1533]]-ban megkötött az Ausztria és az [[Oszmán Birodalom]] közötti béke, amelyhez Gritti jelentősen hozzájárult. De a Szapolyai és Ferdinánd közti háború korántsem zárult le, amelyben még mindig közreműködöttek török katonák. De Gritti személye [[1534]]-től már nyilvánvalóvá vált Szapolyai előtt, aki a bajkeverő, e mellé saját hatalmát is veszélyeztető kormányzóval valamiképp leakartle akart számolni. A Habsburgok felé való elkötelezettségéről már semmi kétség nem volt, de Szulejmán előtt is nyilvánvaló lett, hogy Gritti Velencével is konspirál. Közben [[Irán|Perzsia]] uralkodójával [[I. Tahmászp perzsa sah|I. Tahmászppal]] háború tört ki keleten, ezért Ibrahimot keletre rendelték. Míg távol volt, a nagyvezíri feladatokat olyan személyek látták el, akik esküdt ellenségei voltak Grittinek. Gritti egyelőre nem aggódott, mert bízott apja támogatásában és figyelmét a magyarországi eseményekre fordította. Ekkor azonban már Nádasdy is ellene hangolódott, míg egyetlen híve Laszky is éppúgy veszélyben forgott. Gritti azonban most sem aggódott, mivel 4000 fős magánhadsereg állt itt a rendelkezésére. Erdélybe tartó útján Havasalföldön haladt keresztül és katonái kifosztottak mindent, ami az útjukba került. Ezzel Grittinek sikerült maga ellen fordítania [[VIII. Vlad havasalföldi fejedelem|VIII. Vlad]] vajdát is.<br>
Grittinek állítólag olyan tervei is voltak, hogy 20 ezer fős török sereggel is bevonul az országba, hogy szétkergesse a [[Veszprém]]be összehívott gyűlést, ami a török elleni védekezésről tárgyalt, más források szerint a királyi hatalomra tört volna. Ez utóbbi verziót Szapolyaiban különösen nagy aggodalmat váltott ki. Mindezt fokozta, hogy a [[Speyer]]ben tartandó birodalmi gyűlésre is el kívánt menni a kormányzó, ahol várhatóan a Habsburgok támogatását fogja megszerezni, akik alig várták, hogy vele állíthassák majd félre Szapolyait. Vlad vajdának is hasonló félelmei voltak Havasalföldön, mert ott az a hír terjengett, hogy Gritti azt az országot is elakarjael akarja foglalni és trónjára Laszkyt ültetni.
 
Magyarország közelében látszólag Moldva volt az egyetlen állam, ami szilárdan Gritti szövetségesének számított. A magyar és havasalföldi diplomácia ekkor [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter vajda]] ellenségéhez Lengyelországhoz fordult, amelyet egy Moldva elleni támadásra kívántak sarkalni.<br>