„Balaton-átúszás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
== A Balaton-átúszás története ==
 
A [[középkor]]ban az [[úszás]] a tiltott tevékenységek közé tartozott.<ref>http://users.atw.hu/adryenn526/weblaphoz/forras/10/0112/hasab1.pdf</ref> A [[felvilágosodás]] idején kezdett elfogadottá válni. A modern polgári úszósport a 19. században született meg. Magyarországon ehhez legnagyobb mértékben [[Szekrényessy Kálmán]] járult hozzá, aki [[1880]]. [[augusztus 29]]-én elsőként úszta át a [[Balaton]] [[Siófok]] és [[Balatonfüred]] közé eső szakaszát. A 14 km-es távolt Szekrényessy 6 óra 40 perc alatt teljesítette.<ref Ezt tekintjük a magyar úszósport születésnapjának. name="Történet">http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/99-056/ch16.html#id536350</ref> Ő alapította meg az első, kifejezett sporttal foglalkozó lapot, a ''Sportot'' ([[18831882]]) és [[1888]]. [[november 16]]-án az ő Teréz körúti lakásán alapítják meg a maradi tornarendszert felváltó új sportegyesületet, a [[Magyar Testgyakorlók Köre|Magyar Testgyakorlók körét]] (MTK).<ref>http://seuso.uw.hu/szekreny2.htm</ref>
 
Az első Balaton-átúszás nagy hatást tett az [[úszás]] sportágra. Már a következő évben megrendezték az első hazai nemzetközi úszóversenyt, a Duna [[Vác]] és [[Pest]] közé eső szakaszán, melynek első helyezettje a magyarok között ugyancsak Szekrényessy lett. Szekrényessy Kálmán még ezt követően négy alkalommal úszta át a tavat, melyet többszöri próbálkozás ellenére (16 éven át) senkinek sem sikerült megismételni. A Balaton második átúszója [[Grafl Károly]] volt ([[1896]]). A század első éveiben a vállalkozók csekély száma miatt a rendezők a versenytáv csökkentése mellett döntöttek, így 14 kilométerről 13, majd 7, később pedig 5 kilométerre szállították le a pályaszakasz hosszát. Az [[első világháború]]t követő kihagyás után a [[Horthy-korszak]] [[konszolidáció]]ja alatt nyílt lehetőség a verseny újbóli megrendezésére, immár ismét a klasszikus Siófok–Balatonfüred közötti szakaszon. A Balaton-átúszásokat Siófok és Füred között Szekrényessy Kálmán emlékverseny néven [[1948]] és [[1967]] között folyamatosan megrendezték. Ez a táv azonban hosszúsága folytán nem volt alkalmas amatőr sportolók, széles néptömegek bevonására.<ref A Szekrényessy Kálmán emlékverseny (Siófok-Balatonfüred) a legnagyobb múlttal rendelkező magyar úszóverseny és egyben Európa legnagyobb nyíltvízi bajnoksága, melynek hagyományát éppen ezért ápolni kell. Utoljára 1997-ben került megrendezésre a siófoki Szekrényessy Kálmán szobor avatásakor. name="Történet">http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/99-056/ch16.html#id536350</ref>
 
A Balaton-átúszás igazi tömegsporttá alakítása a [[Kádár-korszak]] végén valósult meg. A [[Révfülöp]] és [[Balatonboglár]] közötti 5200 méter hosszú pályaszakaszon, [[1983]]-ban létrehívott verseny egyik fő ötletadója a [[Kommunista Ifjúsági Szövetség]] Központi Bizottsága, valamint a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]] volt, több állami társszerv közreműködésével. A Balaton-átúszás ebben a formájában a mai napig fennmaradt, nagy népszerűségnek örvendő tömegsport-esemény. [[2012]]. [[július 7]]-én került sor a 30. jubileumi átúszásra.<ref name="Történet">http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/99-056/ch16.html#id536350</ref>
A Balaton-átúszások történetét egy 2005-ben megjelent "Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története" című tudományos igényű monográfia dolgozta fel.
 
== A verseny menete ==