Wikipédia

„Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
49. sor:
[[Fájl:Wielkopolska.svg|thumb|300px|left|Nagy-Lengyelország a felkelés idéjén: fekete vonal - Poznańi Tartomány határa, sötétzöld vonal - demarkációs vonal a [[trier]]i fegyverszünet értelmében, piros vonal - Lengyelország határa a [[versailles-i békeszerződés]] értelmében]]
=== A harcok kezdete ===
December 27-én a németek, akik felháborodtak a Paderewski látogatását kisérőkísérő ünnepségeken, megszervezték katonai egységeik átvonulását a városon keresztül. Betörtek a Fő Néptanács épületébe, leszakították a lengyel, brit, francia és amerikai zászlókat, azután, a városon keresztül vonulva leszakítottákletépték a zászlókat a magánlakások erkélyeiről is. Később elkezdtek géppuskáznigéppuskával lőni a szálloda felé, ahol Paderewski tartozkódotttartózkodott. HamarosanEzt hamarosan a lengyel Népőrség ellentámadása követte ezt<ref>’’Kurier Poznański’’ nr 298, 1918. december 29., lásd [http://www.powstaniewielkopolskie.pl/index.php?menu=historia] ''Kalendarium powstania wielkopolskiego'' – cikk 1918-191918–19. évi Nagy-lengyelországi Felkelés Emléke Társaság oldalán, belépés 2012-09-03</ref>. A harcok éjszaka végződtek, a lengyelek meghódítottákbevették a németek által megszállt Rendőr-Főkapitányságfőkapitányság épületét.
 
A felkelés Poznań kívülre gyorsan átterjedt – főként a nagy-lengyelországi fővárostól keletre fekvő városokra ([[Gniezno]], [[Jarocin]], Pleszew, Śrem, Środa Wielkopolska, Września). Poznańban a lengyelek elfoglalták a Főpályaudvart, a Főpostát és az erődítményt(december 28.). Az NRL FőbízottságaFőbizottsága létrehozta a Felkelési HadierőkHaderők Főkapitányságát, így egyesítve minden lengyel egységet egy főparancsnokság alá. A főparancsnok '''Stanisław Taczak''' kapitanyszázados lett, akit előbb előléptettek őrnaggyá. ▼
 
▲A felkelés Poznań kívülre gyorsan átterjedt – főként a nagy-lengyelországi fővárostól keletre fekvő városokra ([[Gniezno]], [[Jarocin]], Pleszew, Śrem, Środa Wielkopolska, Września). Poznańban a lengyelek elfoglalták a Főpályaudvart, a Főpostát és az erődítményt(december 28.). Az NRL Főbízottsága létrehozta a Felkelési Hadierők Főkapitányságát, így egyesítve minden lengyel egységet egy főparancsnokság alá. A főparancsnok '''Stanisław Taczak''' kapitany lett, akit előbb előléptettek őrnaggyá.
=== A Poznańon kívüli haműveletek ===
A Nagy-Lengyelország fővárosát kivéve, a legtöbb lengyel Nagy-Lengyelország központi és keleti részéiben élt, míg a nyugati részen a németek voltak túlsúlyban. Ezért lassan alakult ki a frontvonal: Czarnków – Międzychód – Nowy Tomyśl.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-lengyelországi_felkelés_(1918–1919)”